Trump: a jelentéktelen harcok ideje elmúlt

A helyi idő szerint kedden elmondott, mintegy egyórás - főleg belpolitikával foglalkozó - beszédet a republikánus házelnök, Paul Ryan remeknek minősítette, Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője pedig - a felszólalás elhangzása után - úgy nyilatkozott, hogy Donald Trump e beszédével lett elnök. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi csoportjának vezetője "populistának" nevezte Trumpot, és kijelentette, hogy szavai és tettei között nagy a különbség. Elemzők rámutattak, hogy a beszédben alig esett szó külpolitikáról, azt érintve az elnök csak a NATO támogatásáról, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemről és az Egyesült Államok és Izrael megtörhetetlen barátságáról szólt, eléggé röviden.

A beszéd elején - utalva arra, hogy az Egyesült Államokban éppen most fejeződik be az afroamerikaiak történelmére és kultúrájára emlékező egyhónapos rendezvénysorozat - leszögezte, hogy az úgynevezett fekete történelem hónapja is emlékezteti az amerikaiakat a polgári jogok terén megtett hosszú útra, de - tette hozzá - még mindig sok a tennivaló. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy az amerikai zsidó közösségi központokat érő fenyegetésekre, a zsidótemetők meggyalázására és egy minapi kansasi bűntényre (lelőttek egy indiai férfit származása miatt) született reakciók azt jelzik: az ország politikailag megosztott ugyan, de a gyűlölet és a gonoszság elítélésében egységes.

Az elnök az elmúlt évekre visszatekintve azt mondta: a középosztály szenvedett az Egyesült Államokban, mert a kormány szerinte inkább külföldre összpontosította a figyelmét. Ezzel magyarázta, hogy az embereknek elegük lett az addigi politikából, és azt követelték, hogy Washington a saját állampolgárait helyezze előtérbe.

Donald Trump ezután felsorolta, hogy elnöksége első hónapjában mi mindent tett választási ígéreteinek betartása érdekében. A nagy amerikai vállalatok vezetőivel folytatott megbeszélései után például a General Motors, a Ford, a Lockheed, az Intel azt ígérte, hogy új munkahelyek tízezreit hozza létre - mondta. Eredménynek tüntette fel, hogy létszámstopot rendelt el a közszolgálatban, rendeletet hozott, miszerint a kormánytisztviselők ezen állásukat elhagyva öt éven belül nem folytathatnak lobbitevékenységet, felmondta a Csendes-óceáni Partnerség néven ismert szabadkereskedelmi tárgyalásokat, és felhatalmazást adott a Dakota olajvezeték megépítésére.

A bevándorlásról szólva hangsúlyozta, hogy kormánya betartatja az érvényben lévő bevándorlási törvényt. Egyúttal megerősítette, hogy az amerikai-mexikói határon megépül a megígért fal. Mint mondta, kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy az amerikai települések biztonságosak legyenek. "Azt akarjuk, hogy minden amerikai sikeres lehessen, ez azonban nem érhető el káoszban, ha a törvénytelenség az úr" - szögezte le, s hangsúlyozta, hogy "vissza kell állítanunk a törvényességet határainkon". Leszögezte viszont, hogy lát lehetőséget "reális és pozitív" bevándorlási reformra, sőt azt mondta, hisz abban, hogy ez ügyben republikánusok és demokraták képesek lesznek a kompromisszumra. Kiemelte, hogy felelőtlenség ellenőrzés nélkül beengedni embereket az Egyesült Államokba olyan térségekből, ahol nem lehet őket megfelelően ellenőrizni. Trump elnök fontosnak nevezte a "radikális iszlám terrorizmus" elleni küzdelmet, s egyelőre nem részletezett intézkedéseket helyezett kilátásba ezzel összefüggésben.

Kormányzata belpolitikai elképzeléseiről szólva kifejtette, hogy "történelmi adóreformot" készít elő, s ennek keretében csökkentik a középosztály és a vállalkozások adóit. "Nagy-nagy csökkentések lesznek" - fogalmazott. Több millió új munkahely visszahozatalát ígérte külföldről, s kifejtette, hogy ez szerinte összefüggésben van az amerikai bevándorlási rendszerrel. Mint mondta, egyes országokban, például Kanadában vagy Ausztráliában, érdemek és szaktudás alapján engednek be bevándorlókat, akik aztán el is tudják tartani magukat. Az amerikai rendszer jelenleg nem ilyen, mutatott rá, és megjegyezte, hogy a bevándorlók jelenleg dollármilliárdokba kerülnek az amerikai adófizetőknek.

Donald Trump azt kérte a kongresszustól, hogy szavazza meg az infrastrukturális beruházásokra benyújtandó, ezermilliárd dolláros csomagtervet, hogy helyezze hatályon kívül az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvényt, és fogadjon el új egészségbiztosítási rendszert. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az egyéni felelősségvállaláson alapuló új rendszerből nem maradnak majd ki a ritka betegségben szenvedők, s azok sem, akiknek már a biztosítás megkötése előtt súlyos betegségük volt. A szerény jövedelműek egészségügyi ellátását segítő Medicaid-programokat illetően az egyes szövetségi államok kormányzói nagyobb önállóságot kapnak.

Beszéde befejező részében az elnök a katonai költségvetés erőteljes növelését ígérte, s kifejtette, hogy ebből nem csupán a haderőt építik újjá, hanem javítják majd a háborús veteránok életkörülményeit is. Megerősítette, hogy támogatja a NATO-t, de ismét elmondta, hogy a tagállamoknak eleget kell tenniük pénzügyi kötelezettségeiknek. Hangsúlyozta, hogy "nagyon erőteljes és őszinte viták után" a tagállamok kezdik teljesíteni e kötelezettségüket. Egyértelművé tette, hogy a NATO-partnerek mellett a közel-keleti és a csendes-óceáni partnerországoktól is azt várja, hogy közvetlen és jelentős szerepet vállaljanak a stratégiai és a katonai műveletekben.

A kongresszushoz intézett üzenetét Donald Trump azzal zárta: "nagyot kell álmodni".

MTI