Pesti Srácok

Huszonegy uniós tagállam fogadná be szívesen az Európai Gyógyszerügynökséget

Huszonegy uniós tagállam fogadná be szívesen az Európai Gyógyszerügynökséget

Huszonegy uniós tagállam vetélkedik az Európai Gyógyszerügynökségért (EMA), amelynek távoznia kell jelenlegi székhelyéről, Londonból, miután Nagy-Britannia kiválik az Európai Unióból.

Az Európai Gyógyszerügynökség az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) európai ekvivalense, az a feladata, hogy jóváhagyja az Európai Unió tagállamaiban forgalmazható gyógyszereket, és ellenőrizze az engedélyezett gyógyszerek minőségét. Az EMA a Nagy-Britanniában működő európai uniós intézmények közül a legnagyobb. Befogadása nem csak tudományos szempontból válik hasznára a székhelyet adó államnak: a mintegy 900 jól képzett munkatárssal és 322 millió eurós éves költségvetési kerettel rendelkező ügynökség évente 36 ezer szakértőt lát vendégül tanácskozásain. Új székhelyéről az uniós államfőket, illetve kormányfőket tömörítő tanácsnak kell döntést hoznia.

Az EMA vezérigazgatója azt reméli, hogy az Európai Tanács mielőbb döntést hoz az új székhelyről. Az egyelőre nem világos, hogy az érdeklődő országok közül - Ausztriától kezdve Magyarországon keresztül Svédországig - melyek nyújtanak be hivatalos ajánlatot a nagy presztízsű intézmény befogadására. Figyelemre méltó azonban, hogy az EMA által érdeklődőként megnevezett huszonegy ország közül Lengyelország hiányzik, amelyről sokan azt gondolták, hogy bizonyosan pályázni fog az intézményre.

A Politico brüsszeli hírportál bennfentes forrásai szerint pusztán gyakorlati szempontokból Svédországnak, Dániának, Hollandiának és Németországnak van a legjobb esélye, mert rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával és magas életminőséget kínálhatnak az EMA munkatársainak. Az uniós vezetők ugyanakkor 2003-ban úgy döntöttek, hogy az újonnan csatlakozó tagállamok élveznek majd elsőbbséget az új ügynökségek elosztásánál, ez pedig Magyarország, Horvátország vagy Bulgária malmára hajthatja a vizet. Az uniós intézmények közül ugyancsak Londonban működik a 160 embert foglalkoztató Európai Bankhatóság, amelynek szintén át kell települnie egy másik országba a Brexit miatt.

PestiSracok facebook image

MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.