Pesti Srácok

Kovács: fellőtték a csillagokba a Soros-egyetem ügyét

Kovács: fellőtték a csillagokba a Soros-egyetem ügyét

A Soros-egyetem ügyét fellőtték a csillagokba, és szabadságvita, demokráciavita kezd kialakulni belőle – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Hozzátette: az általános nyugat-európai reakció az, hogy itt tombol a diktatúra. Ez egy butaság, az elmúlt hét évben megszokott politikai cirkusz része. Egy olyan mércerendszer felállítása, melynek köze nincs a valósághoz. Leginkább a Népszabadság körüli vitához lehet hasonlítani. Ahogy a napilap léte vagy megszűnése sem kapcsolódott a sajtószabadság kérdéséhez – vont párhuzamot. A Soros-egyetem egy magánegyetem, annak léte vagy nemléte nem mércéje egy ország szabadságának. Egyébként egy magas színvonalú, jó felsőoktatási intézményről van szó – szögezte le. Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a felsőoktatási törvény módosítása egyáltalán nem érinti a magyarországi campust, vagyis a Közép-európai Egyetemet. Kiemelte: 2011 után az első nagy felülvizsgálat 28-ból 27 egyetem esetében szabálytalanságokat állapított meg. Ezek után egy új szabályozást hoztunk, melyhez jogunk van a szuverenitás jegyében. Érdekes módon egyelőre csak egyetlen hangot hallunk, Soros György egyetemének hangját, mely nem akar megfelelni láthatóan a törvényjavaslatnak, miközben abban nincsenek teljesíthetetlen feltételek. Az összes többi egyetemtől nem hallottunk sirámokat, nem kürtölik tele a világot féligazságokkal és hazugságokkal – hangoztatta. A 2010 előtti időszakban olyan privilégiumokhoz jutott a Soros György-féle egyetem, melyet ma már nem indokol semmi. Egy olyan szabályozást szeretnénk, melyben egy államközi szerződés garantálja az intézmény működését – fogalmazott.

Németország nem kérdezte meg sem a nagykövetséget, sem a magyar kormányt

Rémisztő, hogy ez a mechanizmus ismét életbe lépett – mondta a kormányszóvivő annak kapcsán, hogy a felsőoktatási törvény módosítása milyen visszhangot kapott a nemzetközi sajtóban. Felhívta a figyelmet arra: a német kormány például úgy foglalt állást a kérdésben, hogy arról sem a nagykövetséget, sem a magyar kormányt nem kérdezte meg. Ez mindent elárul arról, milyen jelenséggel állunk szemben. Mérgezi a politikai környezetet az a méltatlan vita, amivel szembesülünk – hangsúlyozta.

PestiSracok facebook image

Németországban, Svájcban és Hollandiában is hasonló a rendszer

Kovács Zoltán megemlítette, hogy más országokban, mint például Svájcban, Németországban, Hollandiában is olyan a rendszer, hogy államközi szerződés biztosítja a kereteket, amelyek között az intézmények működhetnek. Ez a két állam közötti megállapodás garanciát ad arra, hogy a feltételek egyetértésen és ellenőrizhetőségen alapulnak - tette hozzá Kovács Zoltán. A kormányszóvivő az M1 aktuális csatornán arról is beszélt, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikájának eddigi eredményei alapján indokolt és megalapozott az optimizmus, több mint 700 ezer új munkahelyet teremtettek, elindították a bérfelzárkóztatási programokat, a fogyasztás folyamatosan növekszik, miként az adóbevételek is.

Forrás: MTI, hirado.hu, fotó: PS/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?