Pesti Srácok

Külföldi sajtó: Rejtélyes, alaptalan vádak Magyarországgal szemben

Külföldi sajtó: Rejtélyes, alaptalan vádak Magyarországgal szemben

Van néhány tény, amelyet a jelek szerint Bécstől nyugatra sokan képtelenek megérteni. Magyarország demokrácia, ahol sokkal több politikai párt működik, mint például az Egyesült Államokban, amely "csak egyetlen pártnyira van attól, hogy egypárti állam legyen- a baloldali The Guardian bevédte Orbánt.

Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök nyugati megítéléséről közölt írást a The Guardian online kiadásában Tibor Fischer Nagy-Britanniában élő magyar származású író és publicista. Németországban a Süddeutsche Zeitung című liberális lap foglalkozott Magyarországgal.

Gusztustalan vádak

Tibor Fischer a baloldali brit napilap online kiadásának véleményrovatában megjelent, "Én nem veszem észre Orbán Viktorban a zsarnokot" című cikkében azt írja, az, hogy a nyugati média a magyar kormányfőt a demokrácia ellenségének és antiszemitának állítja be, nem csupán rejtélyes, de "gusztustalan is". Fischer szerint az Orbán elleni leggusztustalanabb vád az antiszemitizmus vádja, amely azzal kapcsolatban éri a magyar kormányfőt, hogy Soros György, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója zsidó. A szerző szerint Orbán Viktor honosította meg a holokauszt iskolai oktatását, ő fogadtatta el a holokauszt tagadását szankcionáló törvényt, és az ő kormánya finanszírozta a Saul fia című, Auschwitzról szóló Oscar-díjas filmet.

PestiSracok facebook image

Többpártrendszer

Fischer szerint van néhány tény, amelyet a jelek szerint "Bécstől nyugatra sokan képtelenek megérteni". Magyarország demokrácia, ahol sokkal több politikai párt működik, mint például az Egyesült Államokban, amely "csak egyetlen pártnyira van attól, hogy egypárti állam legyen". A magyarországi választások szabadok és igazságosak, van parlament, amely törvényeket fogad el, és bár a törvényalkotás minősége - mint minden demokráciában - erősen változékony lehet, ha a polgároknak nem tetszik egy törvény, tüntethetnek ellene, ahogy teszik is. A cikk szerint Orbán jelentős indulatokat kavart az illiberális demokráciáról szóló retorikájával. A szerző azonban közölte, ő ebben a szóösszetételben a demokrácia szót kívánná hangsúlyozni, mivel ez rendszerint elkerüli a "habzó kritikák" megfogalmazóinak figyelmét.

Tibor Fischer szerint különösen rejtélyesek azok a bírálatok, amelyek szerint Magyarországon már nincs sokszínű média. Fischer szerint hosszú a listája azoknak a tévé- és rádióállomásoknak, nyomtatott és internetes kiadványoknak, amelyek nem csupán hajlamosak Orbán bírálatára, hanem kizárólagosan a kormányfő gyalázásának szentelik tevékenységüket.

Kényelmetlen tudomány?!?

A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap online kiadásában a March for Science (Felvonulás a tudományért) elnevezésű, szombaton rendezendő nemzetközi demonstrációval kapcsolatban vendégkommentárt közölt a Max-Planck-Társaság elnökétől, Martin Stratmanntól, aki A kutatóknak szabadság kell című írásában kiemelte, a tudománynak "kényelmetlennek" kell lennie a hatalom számára, és nem szabad engedni, hogy a politika eszközként használja, de a kutatók sok országban mégis "egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, még az Európai Unióban is".

A tudományos intézmény vezetője kommentárjában kifejtette, hogy a tudomány szabadságát főként olyan kutatók esetében sértik meg, akik megkérdőjelezik az állam tekintélyét. Hozzátette, hogy "nagy aggodalommal" szemlélik ezeket a fejleményeket, amelyek a többi között Egyiptomban, Törökországban, Kínában mennek végbe, és Magyarországon, amely "mégiscsak az Európa Unió tagja", de az "autokrata törekvések összeütköznek a tudomány igényével, hogy nemzetközi és nyitott legyen".

Forrás: MTI; fotó: alfatours.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.