Pesti Srácok

A Magyar Rektori Konferencia jogosnak tartja a felsőoktatási törvény módosítását

A Magyar Rektori Konferencia jogosnak tartja a felsőoktatási törvény módosítását

Hétfőn ülésezett a Magyar Rektori Konferencia. Az elnökség arra jutott, hogy jogos az a kormányzati szándék, amely szabályozással egyértelműsítené a helyzetet a külföldi felsőoktatási intézmények esetében. Állásfoglalásukban jelzik, mindez azonban nem vezethet magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűküléséhez. Azt kérik, hogy a felsőoktatási törvény módosításában szereplő követelményeknek való megfelelés időpontját a korábbi 2018 helyett tolják el egy évvel, 2019 szeptemberére, valamint, hogy az oktatásirányítás tegyen meg mindent azért, hogy mindez ne hasson negatívan a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira.

Közleményben jelezte hétfőn a Magyar Rektori Konferencia (MRK) Elnöksége, mit gondol a felsőoktatási törvény módosítása körül kialakult helyzetről. Az ülésen az MRK Elnökség mellett részt vett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is részt vett. Az MRK jelzi, sajnálják, hogy csak a sajtóból értesültek a javaslatról és, hogy nem volt lehetőségük előzetesen véleményezni azt. Álláspontjuk szerint az Nftv. módosítására benyújtott T/14686. számú törvényjavaslat körül kialakult polémia olyan politikai dimenziókat nyert, amelyek messze vezetnek az eredeti tárgytól. Az MRK Elnöksége szakmai szervezetként nem kíván a napi politikai viták résztvevőjévé válni, így állásfoglalásában csak szakmai kérdésekre kíván kitérni.

PestiSracok facebook image

Az MRK elismeri és jogosnak tartja azon kormányzati szándékot, hogy – figyelemmel az Oktatási Hivatal jelentésében megállapított hiányosságokra – a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi képzései kérdésében egyértelmű szabályozást vezessen be, illetve a jelenlegi szabályozás alapján elvárja a jogkövető magatartást, amely egyaránt érdeke a magyar felsőoktatásnak és a továbbtanulni szándékozó fiataloknak. Ez a szabályozási igény azonban nem vezethet magas színvonalú képzési és kutatási tevékenységet folytató intézmények bezárásához és a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi együttműködési lehetőségeinek beszűküléséhez.

Nem kitérve az amerikai Central European University (CEU) és a magyarországi Közép-európai Egyetem (KEE) közötti jogi és adminisztratív különbségekre, az MRK-nak és a magyarországi egyetemeknek egyaránt érdeke, hogy elismerjék és támogassák a KEE azon törekvését, hogy a továbbiakban is Magyarországon működjön, természetesen eleget téve a magyar akkreditációs és egyéb jogszabályokban előírt követelményeknek. Az MRK arra kéri az érintett feleket, hogy a felmerült nézetkülönbségeket szakmai konzultációk keretében rendezzék, ehhez az MRK minden segítségét és fórumát felajánlja.

Az MRK Elnöksége fontosnak tartja, hogy a végrehajtás során szakmai értékek ne menjenek veszendőbe. Tekintettel arra, hogy a szabályozás több felsőoktatási intézményt és nemzetközi szerződéseket is érinthet, az MRK Elnöksége javasolja, hogy a jogszabályoknak történő megfelelés elvárt időpontja 2019 szeptembere legyen, így minden érintettnek megfelelő idő álljon rendelkezésre a feltételek teljesítésére.

Az MRK Elnöksége hozzáteszi, aggodalommal érzékeli, hogy az országot érintő negatív megítélés már olyan mértéket ölt, ami a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is negatív hatással lehet. Mivel ez a kommunikáció gyakran részleges információkon alapul, ezért kéri az oktatáspolitika irányítóit, hogy mindent tegyenek meg ezen negatív tendenciák ellensúlyozására.

Forrás: Magyar Rektori Konferencia; Fotó: AP

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!