Megszavazták: Államközi szerződés kell a külföldi egyetemek magyarországi működéséhez
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A felsőoktatási törvény módosítását 123 kormánypárti igen és 38 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére.
A törvénymódosítást a kormány javaslatára kivételes eljárásban, egy nap alatt tárgyalta meg és fogadta el a parlament. A változás alapján, ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek. Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését – a kihirdetését követő napot – követő fél éven belül meg kell kötni. A módosítás szerint feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.
A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat. A módosítás indoklása szerint Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működése akkor lehet optimális, ha arról a származási ország és Magyarország kormánya is tudomással bír, és mindkét kormány támogatását fejezi ki az adott intézmény és képzései új helyszínen történő működése kapcsán. A külföldi felsőoktatási intézmény a magyar jog szerinti oklevél kiállítására nem jogosult – áll az indoklásban.
A Central European University és Közép-Európai Egyetem két külön dolog
A törvényalkotási bizottság előtt hétfőn Palkovics László oktatási államtitkár – Répássy Róbert fideszes alelnökkel együtt – azt hangsúlyozta, hogy a változtatás nem érinti a Közép-európai Egyetemet (KEE), az nem fog megszűnni, nem kerül ki a felsőoktatási törvény intézményeket felsoroló mellékletéből. Hozzátette: a sokak által emlegetett CEU, illetve KEE azonban kettős identitással bír, míg Magyarországon az utóbbi szerepel a törvényben, vesz fel és oktat hallgatókat, alkalmazza tanárait, addig a CEU az Egyesült Államokban van bejegyezve, miközben ott nem folytat semmilyen képzést. Szerinte az egyetem kettős identitását nem ismerik azok, akik a fennmaradásáért tüntetnek.
Balog Zoltán hétfői expozéjában kijelentette: a külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, „jogokat biztosítanak, és nem előjogokat”. Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni. Soros György szervezetei ilyen „álcivil ügynökszervezetek”, és „elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk” – mondta a tárcavezető.
MTI
