A nemzetközi baloldali médiát menetrendszerűen aggasztja a magyarországi helyzet
A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap keddi publicisztikája hatalmasat aggódott a magyar a látszatdemokrácián a rendőrség és a média által elhallgatott migránserőszak országából. Két olasz baloldali lap ezzel egyidőben a migrációról szóló nemzeti konzultációt, illetve „az európai jó szándékokat megtagadó” V4 országokat viseli nehezen.
A legújabb zaklatások című kommentárjában Cathrin Kahlweit az Ukrajnában és Egyiptomban tapasztalható fejlemények elemzése után Magyarországgal kapcsolatban azt írta, hogy „Európa közepén is zajlik a visszarendeződés a demokráciából”. A „céltábla Soros György amerikai befektető”, aki az „állam által el nem látott, hálátlan feladatokat”, köztük a kisebbségek és az emberi jogok védelmét végző szervezeteket támogat. Ezek a tevékenységek „Európa perifériáján egyre inkább államellenesnek számítanak”, mert feltárják, és ezzel fenyegetik a „látszatdemokráciákat”.
Soros mottója a nyílt társadalom, ez ellentétes a „zárt, ellenőrizhető társadalom” koncepciójával, amelynek megvalósításán a magyar kormány dolgozik. A kormány éppen ezért akarja „elüldözni” a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) – írta Kahlweit, hozzátéve, hogy a kormány „arrogáns” és „cinikus”, ezt jelzi, hogy amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága pénzbüntetésre ítélte a magyar államot két menekült ügyében, a kormány azt mondta, hogy »fizessen Soros«, hiszen »neki van elég pénze«.
Arányérzék: Magyarország hagyja békén az NGO-kat, de az EU rendszabályozza meg Magyarországot!
Orbán hergeli a magyarokat, Mentsük meg a nemzetet az EU-tól címmel számol be a La Stampa brüsszeli tudósítója a magyarországi nemzeti konzultáció kérdéseiről. Az olasz napilap cikke szerint a konzultáció kérdései „kevéssé semlegesen” vannak feltéve, és témáik egy részére az EU-nak nincsen hatásköre. A La Stampa a magyar kormány „kihívásának” nevezi a nemzeti konzultáció migrációra vonatkozó kérdését, megjegyezve, hogy Budapest elutasítja a migránsok Görögországból és Olaszországból való áthelyezésének „kudarcot vallott” politikáját, és a nemzeti konzultáció „célba veszi” a nem kormányzati szervezeteket is. A szerző az Európai Bizottság egyik szóvivőjét idézi, miszerint „Brüsszel Orbán iránti türelme már túllépett minden mértéket”. A La Stampa hangsúlyozza, hogy a magyar miniszterelnök egyik kezével március 25-én aláírta a római nyilatkozatot, másikkal pedig az Állítsuk meg Brüsszel kérdőívet. A La Stampa hozzáteszi, az Európai Néppártban, amelynek tagja a Fidesz, senkinek sincsen szándékában „rendre utasítani” a magyar kormányfőt.
Az olasz La Repubblica Négyek bandája címmel arról írt, hogy alig száradt meg a tinta a római nyilatkozaton, a visegrádi négyek máris összeültek Varsóban, hogy bármilyen „mértéktartás nélkül megtagadják az együttes együttműködésnek a római Capitoliumon alig aláírt jó szándékait”. A lap Orbán Viktort idézi, miszerint a V4-ek nem hagyják magukat megfélemlíteni, és úgy látja, a V4-ek nem egyszerűen az unió intézményeivel, hanem az EU alapvető szabályaival és elveivel szállnak szembe. A La Repubblica határozott fellépést sürget, kijelentve, hogy az Európai Bizottság mintegy megajándékozza az Európa-ellenes mozgalmakat, amikor fegyvertelennek mutatkozik az uniós együttélés szabályait nyíltan kihívó országokkal szemben.
MTI
