Orbán az Európa-ellenes, problémás gyerek- Külföldi lapok az uniós kötelezettségszegési eljárásról

Az előző napi brüsszeli események foglalkoztatták a nemzetközi sajtót Magyarországgal kapcsolatban csütörtökön.

Merkel kezdeményezhetné Magyarország kizárását

A Financial Times című londoni gazdasági napilap Meg kell mutatni Magyarország illiberális vezetőjének, hol húzódnak a határok címmel megjelent írása szerint Orbán Viktor miniszterelnök "egyre inkább illiberális demokráciája az EU értékeinek meggyalázása". A brit lap szerint úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány a nyitottság és a tolerancia uniós értékeinek semmibevétele mellett most már közvetlenebb módon megpróbálja az Európai Unió támogatottságát is aláásni. E támogatottság mindazonáltal továbbra is erőteljes a lakosságon belül, jó okkal, hiszen Magyarországnak hatalmas mértékben előnyére vált a tagság a nyugati intézményekben.

Az uniós tagság azonban kötelezettségekkel is jár, és ezek közé tartozik a legmagasabb szintű demokratikus normák betartása, Orbán viszont éppen ezeket a normákat kezdi ki módszeresen a média és a tanszabadság, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítését célzó lépéseivel. A Financial Times szerkesztőségi cikke szerint az EU-nak az eddigieknél hatékonyabban kell használnia a rendelkezésére álló korlátozott eszközöket a tagsággal járó szabályok betartatására, és sokkal alaposabban ki kell vizsgálnia azokat vádakat, hogy Magyarországon korrupció övezi az EU-támogatások felhasználását. A brit lap szerint Angela Merkel német kancellár is erőteljes módon jelezhetné készségét az uniós értékek megvédésére azzal, ha kezdeményezné a Fidesz kizárását az Európai Néppártból.

Orbán a közösség kárára flörtöl Putyinnal

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a címoldalán Orbán a határvonalon címmel közölte Reinhard Veser írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor magyar kormányfőnek "szüksége van az EU-ra", országának biztonsága és gazdasági fejlődése a közösségtől függ. Ezért "rendre pragmatikusan viselkedik", amikor fontos ügyekben dönt az Európai Tanács. Jól látható volt ez március elején, amikor "varsói nemzeti-autoriter elvtársait cserben hagyva" támogatta Donald Tusk megerősítését a testület elnöki tisztségében.

Szüksége van az EU-ra "bel- és külpolitikai játszmáihoz is", amelyek hatalma erősítését és biztosítását szolgálják - tette hozzá a FAZ szerzője, kifejtve, hogy Orbán a külpolitikában a "Brüsszelből kölcsönzött súllyal" tevékenykedik, és "a közösség kárára" flörtöl olyan politikusokkal, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, akinek Magyarország az EU- és a NATO-tagság nélkül "feleannyira sem lenne érdekes", mint most. A belpolitikában Orbán az EU-t "ellenségképnek" használja, ami eddig jól működött, mert "taktikailag okosan" tevékenykedett, de "vigyáznia kell, hogy ne feszítse túl a húrt". Minél inkább autoriter módon kormányoz, annál nehezebb Brüsszelnek megelégednie a budapesti magyarázkodással, és minél gyengébb az EU, annál nagyobb a veszélye annak, hogy Orbán lerombolja mindazt, amire felépítette tevékenységét - emelte ki. Hozzátette, minél többet "táncol" Orbán a "kiszámított szabályszegéseivel" a határvonalon, annál nagyobb problémává válik az EU számára, "ezért a legfőbb ideje nagyon világossá tenni számára, hogy ez így nem mehet tovább".

Elvesztette a valóságérzékét

A német liberális Süddeutsche Zeitung Késő, de nem túl késő címmel közölte Cathrin Kahlweit írását, amely szerint nem tudni, Orbán titokban mérgelődik-e azért, mert "ezúttal alábecsülte ellenfeleit". Azonban a felsőoktatási törvény módosítását, a nemzeti konzultációt és a civiltörvényt "megkérdőjelező" Európai Bizottság fellépése azt mutatja, hogy "elveszítette valóságérzékét". A magyar embereknek az EU ellen fordítását célzó "manipulatív üzenetei túl nyersek", az "összeesküvés-elméletei nevetségesek" - fejtette ki a Süddeutsche Zeitung szerzője.

Hozzátette, hogy Brüsszel "nagyon későn reagált, de nem túl későn". Magyarországon még az "Orbán-rajongók" körében is egyre többen úgy vélik, hogy a miniszterelnök ezúttal túl messzire ment, és "jó hír", hogy erősödik az "igazságtalan, Fidesz-barát" választási törvény elleni harag is, így születőben van egy mozgalom, amely meg akarja változtatni ezt a törvényt.

Problémás gyerek

A Der Standard című osztrák lapban Orbán gonosz kis játéka címmel jelent meg kommentár. Gregor Mayer, a liberális lap budapesti tudósítója szerint az Európai Bizottság legújabb kötelezettségszegési eljárása csak további mozaikdarabja annak a folyamatnak, amelynek során az ország a kommunizmus bukása után Európa-ellenes "problémás gyerekké" vált.

Mayer úgy látja, hogy ez így megy, mióta 2010-ben Orbán Viktor miniszterelnök lett. "Alig szerezte meg a Fidesz az alkotmányos többséget, elkezdte a másképp gondolkodók és az alapjogok elleni autoriter kísérletét" - írja a szerző. Mayer szerint Orbán mindig meghátrált, mikor az ellene irányuló "jogos" felháborodási hullámok lecsendesedtek. A szerző úgy látja, hogy a felsőoktatási reform és az "EU-ellenes közvélemény-kutatás" esetében is hasonló történhet majd.

Még jól is jöhet a kötelezettségszegési eljárás

A Politico című brüsszeli hírportál azt írta, hogy Orbán Viktornak belpolitikai szempontból még a kezére is játszhat, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a felsőoktatási törvény vitatott módosítása miatt, amely a bírálók szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). A cikk szerzője hangsúlyozta, komoly problémát jelent, hogy átlagosan 22 hónapig tart a kötelezettségszegési eljárások lezárása Magyarország esetében, márpedig a CEU elnök-rektora szerint az intézmény működése már szűk nyolc hónap múlva, jövő januártól veszélybe kerül, ha a jogszabály a jelenlegi formájában hatályos marad. Mint írták, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt eddig mindig "összezárt", amikor a magyar kormány "semmibe vette" az európai szabályokat, a "CEU-t célbavevő" törvénnyel azonban változni kezdett a helyzet. A Politico emellett felidézte, hogy Magyarország ellen "mindössze" 23 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, míg ez a szám Németország esetében 55.

Populista erők térnyerése

Az amerikai The Wall Street Journal a történtek kapcsán kiemelte, hogy a magyar kormánnyal szembeni bizottsági fellépésre mindössze néhány nappal azt követően került sor, hogy Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület vezetője szokatlan módon még a francia elnökválasztás második fordulója előtt támogatásáról biztosította Emmanuel Macront, a centrista jelöltet. "Nem véletlen ezeknek az időzítése" - közölte egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő a lappal. Egy kollégája pedig arról számolt be, hogy "rendkívül nagy a tét", minthogy a populista erők EU elleni térnyerése hamis állításokon alapul, ezért már "nem védekező, hanem támadó" stratégiáról van szó.

A Nyugat ellensége

A Le Soir című belga napilap a magyar kormány Brüsszelt és Soros Györgyöt támadó politikájával foglalkozó írásában Ian Buruma történészt idézte, aki szerint "a Nyugat legnagyobb ellenségei azok, akik a nyugati civilizáció megmentőiként tüntetik fel magukat: Orbán, Kaczynski, Le Pen, Geert Wilders és Donald Trump". Mint írták, érthető Orbán harca Soros ellen, a magyar származású amerikai üzletember ugyanis jelenleg az egyik legnagyobb támogatója azoknak, akik a korábban demokratikusan megválasztott, azóta azonban a polgári szabadságjogok lebontásán dolgozó vezetők ellen küzdenek Magyarországon és Lengyelországban.

Hidegzuhany

A Libre Belgique című belga napilap cikke szerint Orbán Viktor hidegzuhanyt kapott a szerdai, európai parlamenti vita során. Maria Udrescu, a cikk szerzője szerint a "büszke és határozott" magyar kormányfő nem tulajdonított jelentőséget az uniós kritikáknak, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás indításával tette nyilvánvalóvá, hogy a magyar intézkedések uniós jogba ütköznek. Udrescu úgy vélekedett, a vita során a magyarok hiába védték azon álláspontjukat, hogy politikájuk nem Európa-ellenes, mondanivalójuk nacionalista felhangja miatt csak a hasonló nézeteket valló képviselőket hódította meg.

Forrás: MTI; fotó: breitbart.com