Őrjöngött cellájában a Teréz körúti robbantó
A Teréz körúti robbantó ellen még a nyári szünet előtt vádemelésre készül az ügyészség. A Magyar Idők azt írja: a most zajló elmeorvosi vizsgálat eredménye tükrében születhet meg a javaslat, ami szabadságvesztés kiszabását vagy kényszergyógykezelés elrendelését indítványozhatja.
Még a nyári ítélkezési szünet előtt befejeződhet a nyomozás P. László ellen, aki beismerte, hogy ő robbantott 2016. szeptember 24-én este a fővárosi Teréz körút–Király utca sarkán, életveszélyesen megsebesítve egy rendőrnőt, akinek férfi járőrtársa is súlyosan megsérült. A 24 éves fiatalember azt is részletesen elmondta március végi, többnapos beismerő vallomásában, hogy hol vásárolta a pokolgépéhez az alkotóelemeket és az elektronikai alkatrészeket, hol, mi alapján és hogyan állította össze a szerkezetet, amelynek hatását szögekkel is megnövelte. A
cikkében arról is ír, hogy a férfi részletesen beszélt arról, hogy miként választotta ki a helyszínt, amit többször is felmért, valamint, hogy találomra választotta ki a két gyalogos rendőrt, akiket nem ismert korábbról. A beismerő vallomását a harmadik napon hirtelen befejezte, és nem volt hajlandó tovább együttműködni akkori meghatalmazott védőjével, sőt a kapcsolattartónak megnevezett édesapjával sem. Ekkor kirendeltek neki egy védőt, akinek utolsó ténykedése az ügyben a csütörtöki előzetes letartóztatás meghosszabbításának procedúrája volt; P. László ellen a kényszerintézkedést újabb három hónappal meghosszabbította a nyomozási bíró, mivel tartani lehet a szökésétől, elrejtőzésétől, bűnismétlésétől.
Most elmeorvosi megfigyelés alatt van
A robbantót a tárgyalásra az Ideg- és Elmemegfigyelő Intézetből (IEMI) kommandósok vitték, orvosi kísérettel. Március 31-én ugyanis dühöngeni kezdett a cellájában, összetörve a biztonsági kamerát és bezúzva az ablakokat, így átszállították a börtönből az intézetbe. A nyomozás korábbi szakaszában már átesett egy igazságügyi elmeorvosi vizsgálaton, amelynek eredményéről csak annyi tudható, hogy büntethetőséget kizáró okot nem állapítottak meg – akkor. Az újabb elmeorvosi vizsgálatot dühöngése következtében a büntetés-végrehajtás kérvényezte, és a kirendelt védőjétől tudjuk, P. Lászlóval már mind a pszichológusok, mind az elmeorvosok újra elbeszélgettek, ismételten átesett a speciális teszteken, amelyek kiértékelése folyik. Közben azonban tovább tart a megfigyelése és a kezelése az IEMI-ben, amely ebben a hónapban várhatóan befejeződik.
Portik ügyvédje védi a Teréz körúti robbantás gyanúsítottját is
Péntektől azonban ismét megbízott védője van a gyanúsítottnak Szikinger István alkotmányjogász személyében, aki számos nehéz ügyet vitt, illetve visz jelenleg is, ő a védője például Portik Tamásnak az Aranykéz utcai robbantás miatt indult perben. Portik első fokon 13 év fegyházat kapott a négy halálos, illetve húsz súlyosan sérült áldozatot követelő merénylet megbízójaként, ám másodfokon életfogytiglant kért rá a fellebbviteli főügyészség.
Kényszergyógykezelés vagy életfogytiglani fegyház
A Teréz körúti robbantás ügyében, értesülésünk szerint, a nyomozó hatóság, azaz a Központi Nyomozó Főügyészség már csak az elmemegfigyelés eredményére vár, miután P. László beismerő vallomását egy sor tárgyi bizonyíték és tanúvallomás is igazolja. Mint azt szakmai körökben mondani szokták, a bizonyítékok zárt láncot alkotva támasztják alá az alapos gyanút. Bár a beismerő vallomást P. László visszavonhatja, ám a bizonyítékok önmagukban is megállják a helyüket. Az igazságügyi szakértői vélemény fogja eldönteni, hogy vádat emelnek-e P. László ellen előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete és robbanó anyaggal visszaélés miatt, amiért akár életfogytiglani fegyházat is kaphat, vagy kényszergyógykezelését indítványozzák - írja a
Ez utóbbinak azonban szigorú szabályai vannak. Az ügyészség indítványára akkor szüntetik meg a terhelt ellen a büntetőeljárást és egyben rendelik el a kényszergyógykezelését, ha a szakértői vélemények kimondják, kóros elmeállapota miatt nem büntethető, a kóros elmeállapotnak azonban mind az elkövetéskor, mind az eljárás során fenn kell állnia. A
emlékeztet arra, hogy a kényszergyógykezelés határozatlan időtartamú, nem jogi, hanem orvosi intézkedés, és általában ötévente vizsgálják felül a terhelt állapotát.
PS/Magyar Idők, fotó:Havran Zoltán
