Pesti Srácok

Amerikai sajtó: A Dunától keletre megszűnt a demokrácia

Amerikai sajtó: A Dunától keletre megszűnt a demokrácia

A Duna jelenti az új törésvonalat az Európai Unióban, a folyótól keletre fekvő országok egy részében a korrupció és a független intézmények elleni politikai támadások aláássák a jogállamiságot - írta hétfői cikkében a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti lap.

A cikk szerint az Európai Unió elsősorban jogi, és nem politikai vagy gazdasági konstrukció, amelynek a legitimitása mindenekelőtt a jogállamisági alapelveken nyugszik. Sokan pedig úgy látják, a Dunától keletre lévő országokban nem tartják kellően tiszteletben ezeket az értékeket. Mint írták, az aggodalmak középpontjában főként Magyarország áll, amelynek kormánya az utóbbi években számos ügyben összekülönbözött az Európai Bizottsággal. A legutóbbi vitára a felsőoktatási törvény módosítása adott okot, amely a bírálók szerint a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) függetlenségének felszámolását célozza.

Többek szerint „az elismert akadémiai intézmény elleni feltételezett támadás" újfent megkérdőjelezi Budapest elkötelezettségét a jogállamiság és a demokratikus értékek iránt - emelték ki, emlékeztetve az uniós áthelyezési kvóták magyar elutasítására és a kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányára, amely a bizottság szerint hazugságokon alapul.

A szerző hangsúlyozta,

PestiSracok facebook image

A WSJ feltette a kérdést, hogy miként oldható fel a Rajna-menti és a Dunától keletre fekvő országok közötti feszültség. A cikkben kiemelték, hatással lesz az EU jövőjére, hogy a francia-német tengely az unió egységét tartja-e szem előtt az integráció mélyítésekor, pragmatikusan szemet hunyva a jogállamisági aggályok felett, vagy megpróbálják az integráció következő szakaszát az euróövezet oszlopos tagjaira szabni, amelyekben nem vonhatóak kétségbe az alapértékek. Mint írták, utóbbi lehetőség azzal a kockázattal jár, hogy másodrendű tagállamokká válnak a közép- és kelet-európai országok.

Forrás: MTI; fotó: latimes.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.