Pesti Srácok

Amerikai sajtó: A Dunától keletre megszűnt a demokrácia

Amerikai sajtó: A Dunától keletre megszűnt a demokrácia

A Duna jelenti az új törésvonalat az Európai Unióban, a folyótól keletre fekvő országok egy részében a korrupció és a független intézmények elleni politikai támadások aláássák a jogállamiságot - írta hétfői cikkében a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti lap.

A cikk szerint az Európai Unió elsősorban jogi, és nem politikai vagy gazdasági konstrukció, amelynek a legitimitása mindenekelőtt a jogállamisági alapelveken nyugszik. Sokan pedig úgy látják, a Dunától keletre lévő országokban nem tartják kellően tiszteletben ezeket az értékeket. Mint írták, az aggodalmak középpontjában főként Magyarország áll, amelynek kormánya az utóbbi években számos ügyben összekülönbözött az Európai Bizottsággal. A legutóbbi vitára a felsőoktatási törvény módosítása adott okot, amely a bírálók szerint a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) függetlenségének felszámolását célozza.

Többek szerint „az elismert akadémiai intézmény elleni feltételezett támadás" újfent megkérdőjelezi Budapest elkötelezettségét a jogállamiság és a demokratikus értékek iránt - emelték ki, emlékeztetve az uniós áthelyezési kvóták magyar elutasítására és a kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányára, amely a bizottság szerint hazugságokon alapul.

A szerző hangsúlyozta,

PestiSracok facebook image

A WSJ feltette a kérdést, hogy miként oldható fel a Rajna-menti és a Dunától keletre fekvő országok közötti feszültség. A cikkben kiemelték, hatással lesz az EU jövőjére, hogy a francia-német tengely az unió egységét tartja-e szem előtt az integráció mélyítésekor, pragmatikusan szemet hunyva a jogállamisági aggályok felett, vagy megpróbálják az integráció következő szakaszát az euróövezet oszlopos tagjaira szabni, amelyekben nem vonhatóak kétségbe az alapértékek. Mint írták, utóbbi lehetőség azzal a kockázattal jár, hogy másodrendű tagállamokká válnak a közép- és kelet-európai országok.

Forrás: MTI; fotó: latimes.com

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.