Pesti Srácok

Donald Trump amerikai elnök első hivatalos külföldi körútja Szaúd-Arábiában kezdődik

Donald Trump amerikai elnök első hivatalos külföldi körútja Szaúd-Arábiában kezdődik

Szaúd-Arábiában kezdi meg szombaton Donald Trump amerikai elnök első hivatalos külföldi körútját, amely során felkeresi Izraelt, a Vatikánt, Brüsszelben részt vesz a NATO-csúcson, majd a G7-es országcsoport szicíliai csúcsértekezletén.

Herbert McMaster amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó elmondta, hogy Trump a szaúdi fővárosban kétoldalú megbeszélést folytat Szalmán bin Abdel-Azíz uralkodóval, a Mohamed bin Nájef trónörökössel és helyettesével, Mohamed bin Szalmánnal. Az amerikai elnök jelenlétében gazdasági és haditechnikai együttműködésről szóló kétoldalú megállapodások írnak alá.

Rijádban az amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a Perzsa(Arab)-öböl menti arab monarchiák együttműködési tanácsának (GCC) vezetőivel is, majd részvételével nemzetközi fórumot tartanak, amelyre 50 arab és muzulmán ország vezetői hivatalosak. McMaster szerint Trump ebéd keretében találkozik a muzulmán vezetőkkel, "lelkesítő, de közvetlen beszédet tart arról, hogy szembe kell szállni a szélsőséges ideológiákkal, hogy az egész világban békés kép alakuljon ki az iszlámról".

A tervek szerint a szaúdi látogatás során az amerikai elnök részvételével Rijádban megnyitnak egy központot, amelynek a szélsőségességek elleni küzdelemmel és a vallási türelem alapjainak megteremtésével foglalkozik majd. McMaster elmondta, ez utóbbi gesztus a vendéglátó és az Egyesült Államok más "muzulmán barátainak" részéről, amely azt a készségüket mutatja, "határozottan fellépnek a szélsőségesség, és azok ellen, akik a vallás tartalmát megváltoztatva igyekeznek bűnös és politikai céljaikat elérni". A szaúdi programban szerepel még egy olyan napirendi pont is, amely szerint Trump részt vesz a "Twitter (közösségi oldal) és a fiatalok" elnevezésű rendezvényen.

PestiSracok facebook image

Hírügynökségi vélemények szerint igen szokatlan dolog, hogy az amerikai elnök első hivatalos útja Szaúd-Arábiába vezet. Elődei rendszerint előbb egy nyugati országba vagy az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségeséhez látogattak el. Közel-keleti úttal eddig egyetlen amerikai elnök sem indította elnökségét.

Washingtoni megfigyelők azonban úgy vélekedtek, nem véletlen, hogy Trump a térségbe utazott, ahol elődje, Barack Obama politikáját, beleértve az Iránnal kötött "nukleáris megállapodást", igen hűvösen fogadták. The Washington Post című napilap, miközben erre is felhívta a figyelmet, kiemelte, az elnök útjával igyekszik majd "kompenzálni azt a muzulmánellenes retorikát", amelyet az elnökválasztási kampány során használt. Az újság a rijádi látogatás lehetséges politikai eredményének tartja, hogy az Egyesült Államok számára "megnyílnak a beavatkozás kapui" a szaúdiak által támogatott háborúba a jemeni húszi felkelők ellen.

Más lapra tartozik, hogy - mint azt egy magas rangú amerikai tisztviselő a washingtoni külföldi tudósítóknak tartott tájékoztatón elmondta - az Egyesült Államok egyelőre nem akar külföldi konfliktusokba beavatkozni. A TASZSZ orosz hírügynökség rákérdezett a The Washington Post értesülésére, amely szerint Trump egy "arab NATO" megteremtésének tervével állna elő Rijádban. A washingtoni illetékes szerint inkább arról van szó, az utazás általános témája az, hogy egyenletesen osszák el a biztonság megteremtésének terheit, jusson nagyobb szerep az Egyesült Államok szövetségeseinek a világ különböző régióiban a biztonság megteremtésében.

- tette hozzá.

A tisztségviselő szerint az Egyesült Államok nem akar a mostaninál több kötelezettséget vállalni, s nem lehet elvárni tőle, hogy oldja meg mindenki gondját, baját.

Az amerikai elnököt elkíséri első külföldi körútjára felesége, Melania Trump is.

MTI; Fotó: AFP

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)