Pesti Srácok

A fogvatartottak is megkezdték az érettségi vizsgát a börtönökben

A fogvatartottak is megkezdték az érettségi vizsgát a börtönökben

Hétfőn az ország minden középiskolájában egyszerre kezdték meg a tanulók az érettségi vizsgát, köztük a jogerős szabadságvesztésüket töltő elítéltek is. Idén összesen 52 fő fogvatartott készült fel az érettségi vizsgákra a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben - közölte Orosz Zoltán, a Büntetés-végrehajtási Szervezet szóvivője.

Az idei évben 840 fogvatartott folytat általános iskolai, több mint 1100 középiskolai, 40 pedig felsőfokú tanulmányokat. OKJ-s szakvégzettséget adó képzésekben résztvevő fogvatartottak száma meghaladja a 800 főt. A büntetés-végrehajtási intézetekben elhelyezett fogvatartottak közül évente átlagosan mintegy 2200-an szereznek valamilyen iskolai végzettséget, szakképzettséget. Az érettségi vizsga a börtönökben is ugyanúgy zajlik, mint a civil életben, a fogvatartotti tanulók ugyanabban az időpontban kezdik el és addig is végezhetik a feladatok kidolgozását, mint a civil diákok. A különbség mégis abban mutatkozik, hogy nem ünneplőben és iskolapadban ülve, hanem egy börtön tantermében, formaruhát viselve adnak számot tudásukról.

Elenyésző a börtönökben lévő analfabéták száma

Míg az 1980-as években a börtönökben lévő analfabéták aránya több mint 15% volt, addig ma már ez az arány kevesebb, mint 1%. Ez annak a következetes és egységes oktatási koncepciónak köszönhető, amely az elmúlt években jellemezte a büntetés-végrehajtási szervezetet. Az új bv. kódex még nagyobb hangsúlyt fektet a fogvatartottak egyéniesítésére és reintegrációjára, hiszen ennek egyik legfontosabb eleme az oktatás biztosítása és a piacképes szakképzések megszervezése. Az általános iskola és az érettségi mellett a fogvatartottak számára olyan hiányszakmákban igyekszik a büntetés-végrehajtás gyakorlatorientált képzést biztosítani, amely javíthatja a szabadulás utáni munkaerőpiaci esélyeiket. Az elítéltek körében a legkeresettebb szakmák a festő, mázoló, tapétázó, a konyhai kisegítő, a targoncavezető, a bútorasztalos, a kőműves és burkoló.

PestiSracok facebook image

Forrás: PS, fotó: BvOP

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.