Pesti Srácok

A kitoloncolást az uniónak kellene lebonyolítania

A kitoloncolást az uniónak kellene lebonyolítania

A menekültpolitika egyik legnagyobb problémájának nevezte a kitoloncolás gyakorlatát Trócsányi László igazságügyi miniszter a Die Presse című osztrák lap szombati számában megjelent interjújában, és kijelentette, hogy mindezt az uniónak kellene lebonyolítania.

A miniszter szerint az elutasított menedékkérők kiutasítása a "legtöbb esetben nem lehetséges", és európai kitoloncolási mechanizmust javasolt. Szerinte ezzel a Frontex európai határvédelmi ügynökségnek kellene foglalkoznia. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy azon tagállamokat, amelyek erre igényt tartanak, a Frontex már most hétszáz munkatárssal segíti a kitoloncolás végrehajtásában. Trócsányi László javaslata szerint új kompetenciákkal, valamint anyagi támogatással kell felruházni a Frontexet, és a védelemre nem jogosult menekülteket a származási országukba kell visszaszállítani. Úgy vélte, hogy különösen a kisebb országoknak segítene, ha a Frontex tárgyalna a visszafogadásról a menekültek küldő országaival.

A lap megjegyzi, hogy ugyan a menekültek kvótájáról szóló vita már alábbhagyott, ugyanakkor Trócsányi úgy véli, hogy még nem oldották meg a feladatot. A miniszter közölte: amennyiben a németországi és a franciaországi választások lezajlanak, ismét előtérbe kerülhet a menekültek kvóta alapján való elosztása, amit Magyarország helytelennek tart. Trócsányi László úgy látja, hogy a kvóta alapján történő elosztás rossz üzenet közvetít, miszerint a menekültek nyugodtan jöhetnek Európába, majd itt gondoskodnak az elosztásukról. Úgy vélte, hogy a kvótarendszer nem hatékony, hiszen az emberek bizonyos országokba és nem Romániában, vagy Magyarországon akarnak maradni. Kiemelte: az országok szuverenitásának kérdése is felmerül, hiszen a tagállamoknak kell dönteniük a társadalmuk összetételéről.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)