Pesti Srácok

Kosztolányi, Radnóti és József Attila az érettségin

Kosztolányi, Radnóti és József Attila az érettségin

Egy Kosztolányi Dezső-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak a középszintű magyarérettségi második részében a diákok. A középszintű magyarérettségi második része két műértemező szövegalkotási feladatot tartalmaz, a diákoknak 150 perc alatt kell írniuk egy 400-800 szavas esszét. Az érettségizők döntik el, hogy egy megadott művet elemeznek a feladat szempontjainak megfelelően, vagy inkább két megadott művet hasonlítanak össze a feladat utasításai alapján.

Az

eduline információi

szerint a vizsgázók a következő két feladat közül választhatnak:

vagy egy Kosztolányi Dezső-novellát kell elemezniük, vagy egy ismert József Attila- és egy szintén ismert Radnóti Miklós-költeményt kell elemezniük a megadott szempontok alapján

. Az eduline által megkérdezett szaktanár

a Kosztolányi-novella elemzését

PestiSracok facebook image

tartja nehezebb feladatnak, ezt

a jó elemzési képességekkel rendelkező tanulók tudják igényesen, jól megoldani, a novella jelentésszintje ugyanis többsíkú

. A diákok általában a novellalemezést várják, hiszen a klasszikus novellában van egy cselekmény, ami jó kapaszkodó, Kosztolányi novellája azonban nem ilyen.

A Radnóti- és József Attila-költemény összehasonlító elemzése könnyebb feladat, Radnóti verse általános iskolai anyag, egy klasszikus és jól értelmezhető mű, ahogy József Attila verse is

. A nagy kérdés idén is az volt, hogy novellát adnak-e elemzésre a középszintű feladatsor összeállítói - az idén is jól jártak azok a diákok, akik novellaelemzésre készültek, Kosztolányi ráadásul a tananyag része. A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a tavaszi vizsgákon szinte mindig novellát kellett elemezni (a másik, két mű összehasonlító elemzését kérő feladat mindig két költeményhez kapcsolódik),

2006-ban és 2012-ben azonban kellemetlen meglepetés érte azokat, akik csak a novella elemzési szempontjaiból készültek fel, Márai Sándor Halotti beszéd című költeményéről, valamint Arany János Tetemre hívás című balladájáról kellett esszét írni

. Forrás: Eduline, fotó: nlcafe.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.