Még mindig körözik Assange-t, amiért nem hagyta magát letartóztatni egy olyan dologért, amelyet nem követett el
A Scotland Yard pénteki közleménye szerint változatlanul érvényes a Julian Assange elleni brit letartóztatási parancs, annak ellenére is, hogy a svéd ügyészség megszüntette a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást. Assange pénteken kora este, a menedékéül szolgáló londoni ecuadori nagykövetség teraszáról azt mondta az alant összegyűlt újságíróknak, hogy a svéd ügyészség döntése „fontos győzelem”, de „a háború még csak most kezdődik”.
A nyomozás megszüntetését Marianne Ny svéd főügyész jelentette be pénteken Stockholmban. A londoni rendőrség röviddel ezután közzétett állásfoglalásában azonban felidézte: a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága letartóztatási parancsot adott ki Assange ellen, miután a WikiLeaks alapítója nem jelent meg a bíróság előtt a 2012. június 29-ére kitűzött időpontban. A rendőrségi közlemény szerint a Scotland Yard számára kötelező e letartóztatási parancs végrehajtása abban az esetben, ha Julian Assange elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét. A Scotland Yard hangsúlyozta, hogy Assange továbbra is körözés alatt áll, jóllehet már nem a nemi erőszak eredeti vádja, hanem ennél „jóval kisebb horderejű” vétség gyanúja miatt, vagyis azért, mert öt évvel ezelőtt nem jelent meg a londoni bíróság előtt.
A svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig egy londoni börtönben, majd házi őrizetben volt. Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében 2012 júliusában meg kellett volna jelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen politikai menedékjogot kért és kapott, és azóta is ott él. Pénteken kora este a diplomáciai képviseletnél összegyűlt újságíróknak a nagykövetség első emeleti teraszáról nyilatkozva kijelentette: hét éve él „fogságban” hivatalos vádemelés nélkül, gyermekei úgy nőttek fel, hogy ő nem lehetett velük, és ezt „sem megbocsájtani, sem elfelejteni” nem fogja.
Furcsa igazságszolgáltatási eljárások az EU-ban
Assange szerint a vádemelés nélküli fogva tartás és kiadatás „gyakorlattá vált az Európai Unióban”, annak a törekvésnek a részeként, amelynek célja az EU átalakítása föderális állammá. Hozzátette: a svéd ügyészség pénteki döntése „fontos győzelem” számára, de „az igazi háború még csak most kezdődik”, mivel a brit hatóságok továbbra is le akarják tartóztatni őt, az amerikai hatóságok pedig deklarálták, hogy neki és munkatársainak nincsenek semmiféle jogai. Assange kijelentette, hogy a WikiLeaks folytatja a birtokában lévő dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, sőt az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA) érintő iratok közlését fel is gyorsítja.
Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy elhagyja-e az ecuadori nagykövetséget, de közölte, hogy jogi képviselői felvették a kapcsolatot a brit hatóságokkal „a párbeszéd megkezdésének reményében”. A svéd körözés ügyében első fokon eljáró londoni bíróság már 2011 februárban jóváhagyta Assange átadását Svédországnak. Assange ügyvédei szerint viszont fennáll annak kockázata, hogy Svédország kiadja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.
Az ausztrál állampolgárságú, 47 éves Assange portálja, a WikiLeaks hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Assange mindig is tagadta e bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben most meg is szűnt ellene a nyomozás.
