Nem hitelesítette a Momentum CEU-val kapcsolatos népszavazási kérdéseit az NVB
Megtagadta a Momentum által a Central European University (CEU) ügyében benyújtott népszavazási kérdések hitelesítését kedden a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Mint a bizottsági ülésen kiderült, a Momentum által leadott kérdések többnyire pontatlanul, hanyagul voltak megfogalmazva, viszont legalább egyszerre 6-10-et is leadtak belőlük. ,
A hat kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be a bizottsághoz hitelesítésre. A kérdések a felsőoktatási törvény módosítására és a CEU további működésére vonatkoztak.
Kontár kérdések
Az első kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9., 76., 77., 115., 117. §-ait a 2017. április 4-én hatályban volt szövegük szerinti tartalomra módosítsa?" Az NVB szerint nem várható el a választópolgároktól, hogy a törvény kérdésben megjelölt összes szakaszának jelenlegi és április 4-ei tartalmát precízen ismerjék, a változtatás következményeit átlássák, ezért - egyhangú döntéssel - nem hitelesítették a kérdést. Tóta Áronné, az NVB választott tagja a vitában felvetette, az, hogy egy kezdeményező egyszerre hat-tíz kérdést nyújt be, "kvázi nyereményjátékká degradálja" a népszavazási kezdeményezést.
Az NVB 9:2 arányban nem hitelesítette azt a kérdést sem, amely azt célozta, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték. A bizottság szerint az eredményes népszavazás esetén a jogalkotó több, egymásnak ellentmondó szabályozást is alkothatna, így a kérdés nem egyértelmű.
A harmadikat Patyi hitelesítette volna
Kádár Barnabás harmadik kérdése arra vonatkozott, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy a székhelye szerinti országban folytat-e ténylegesen felsőoktatási képzést. Patyi András, a bizottság elnöke a kérdés hitelesítését javasolta, a tagok azonban 7:4 arányban a hitelesítés megtagadására szavaztak, mert úgy látták, a kérdés nem egyértelmű választópolgári szempontból, emellett az alaptörvény módosítására irányul azzal, hogy a magyarországi felsőoktatási egyetemeket hátrányosan érintő jog megalkotására kötelezné az Országgyűlést. Patyi András felhívta a tagok figyelmét arra, a kérdés egy korábbi, öt évig hatályban lévő állapotot állítana vissza, így ha a bizottság szerint nem hitelesíthető, akkor tulajdonképpen azt mondja a bizottság, hogy a korábbi szabályozás alkotmányellenes volt.
A negyedik kérdés hitelesítését - amely azt célozta, hogy a Central European University a 2017. április 4-én hatályos szabályozás szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén - az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg, mert úgy látta, a kérdés nem csak az Országgyűlés által megalkotott szabályok módosítására terjed ki, márpedig népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben lehet tartani. Úgy látták, azért sem hitelesíthető a kérdés, mert egy külföldi felsőoktatási intézmény, minden mással szembeni előnyben részesítésére irányul, így önkényes, hátrányos megkülönböztetéshez vezetne. Ugyanerre hivatkozva nem hitelesítették azt a kérdést sem, amely úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Central European University a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017. április 4-én hatályos szabályozása szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén?" A bizottság szerint a kérdés azért sem hitelesíthető, mert nem várható el a választóktól, hogy ismerjék a korábbi szabályozást.
A bizottság 8:2 arányban nem hitelesítette azt a kérdést sem, amely azt célozta, hogy Magyarország területén bejelentés alapján működhessenek az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) valamely tagállamában államilag elismert, nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmények, mert úgy látta, a kérdés nem egyértelmű, és egy ilyen szabályozás a diszkrimináció tilalmát megsértő módon előnyben részesítené az OECD-ben elismert, bejegyezett intézményeket.
Nem az Országgyűlés a címzettje
Az NVB elbírálta a Demokrata Párt által benyújtott kérdést is, és a hitelesítését egyhangú döntéssel megtagadta, mert megítélése szerint az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2017.04.04-én hozott "lex-CEU" nemzeti felsőoktatásról szóló törvény a 2011. évi CCIV-es módosítását a kormány visszavonja?" kérdés nem közérthető, nem egyértelmű, és nem az Országgyűlés a címzettje.
Volt még egy fura kérdés
Az NVB ugyancsak egyhangú döntéssel tagadta meg annak a - Varju László magánszemély által benyújtott - kérdésnek a hitelesítését is, amely úgy szólt: "Egyet ért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy Magyarországon ne lehessen olyan sporteseményt rendezni, amelyen a versenyzőket szexuális irányultsági, nemzetiségi, származási, világnézeti vagy vallási alapon korlátozzák vagy előnyben részesítik?" A bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű, és sérti az egyes felsorolt csoportok alaptörvényben rögzített jogait. Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.
Forrás: MTI;fotó: 24.hu
