Pesti Srácok

Nem hitelesítette a Momentum CEU-val kapcsolatos népszavazási kérdéseit az NVB

Nem hitelesítette a Momentum CEU-val kapcsolatos népszavazási kérdéseit az NVB

Megtagadta a Momentum által a Central European University (CEU) ügyében benyújtott népszavazási kérdések hitelesítését kedden a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Mint a bizottsági ülésen kiderült, a Momentum által leadott kérdések többnyire pontatlanul, hanyagul voltak megfogalmazva, viszont legalább egyszerre 6-10-et is leadtak belőlük. ,

A hat kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be a bizottsághoz hitelesítésre. A kérdések a felsőoktatási törvény módosítására és a CEU további működésére vonatkoztak.

Kontár kérdések

Az első kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9., 76., 77., 115., 117. §-ait a 2017. április 4-én hatályban volt szövegük szerinti tartalomra módosítsa?" Az NVB szerint nem várható el a választópolgároktól, hogy a törvény kérdésben megjelölt összes szakaszának jelenlegi és április 4-ei tartalmát precízen ismerjék, a változtatás következményeit átlássák, ezért - egyhangú döntéssel - nem hitelesítették a kérdést. Tóta Áronné, az NVB választott tagja a vitában felvetette, az, hogy egy kezdeményező egyszerre hat-tíz kérdést nyújt be, "kvázi nyereményjátékká degradálja" a népszavazási kezdeményezést.

PestiSracok facebook image

Az NVB 9:2 arányban nem hitelesítette azt a kérdést sem, amely azt célozta, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték. A bizottság szerint az eredményes népszavazás esetén a jogalkotó több, egymásnak ellentmondó szabályozást is alkothatna, így a kérdés nem egyértelmű.

A harmadikat Patyi hitelesítette volna

Kádár Barnabás harmadik kérdése arra vonatkozott, hogy Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény attól függetlenül folytathasson oklevelet adó képzési tevékenységet, hogy a székhelye szerinti országban folytat-e ténylegesen felsőoktatási képzést. Patyi András, a bizottság elnöke a kérdés hitelesítését javasolta, a tagok azonban 7:4 arányban a hitelesítés megtagadására szavaztak, mert úgy látták, a kérdés nem egyértelmű választópolgári szempontból, emellett az alaptörvény módosítására irányul azzal, hogy a magyarországi felsőoktatási egyetemeket hátrányosan érintő jog megalkotására kötelezné az Országgyűlést. Patyi András felhívta a tagok figyelmét arra, a kérdés egy korábbi, öt évig hatályban lévő állapotot állítana vissza, így ha a bizottság szerint nem hitelesíthető, akkor tulajdonképpen azt mondja a bizottság, hogy a korábbi szabályozás alkotmányellenes volt.

A negyedik kérdés hitelesítését - amely azt célozta, hogy a Central European University a 2017. április 4-én hatályos szabályozás szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén - az NVB egyhangú döntéssel tagadta meg, mert úgy látta, a kérdés nem csak az Országgyűlés által megalkotott szabályok módosítására terjed ki, márpedig népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben lehet tartani. Úgy látták, azért sem hitelesíthető a kérdés, mert egy külföldi felsőoktatási intézmény, minden mással szembeni előnyben részesítésére irányul, így önkényes, hátrányos megkülönböztetéshez vezetne. Ugyanerre hivatkozva nem hitelesítették azt a kérdést sem, amely úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Central European University a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017. április 4-én hatályos szabályozása szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén?" A bizottság szerint a kérdés azért sem hitelesíthető, mert nem várható el a választóktól, hogy ismerjék a korábbi szabályozást.

A bizottság 8:2 arányban nem hitelesítette azt a kérdést sem, amely azt célozta, hogy Magyarország területén bejelentés alapján működhessenek az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) valamely tagállamában államilag elismert, nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmények, mert úgy látta, a kérdés nem egyértelmű, és egy ilyen szabályozás a diszkrimináció tilalmát megsértő módon előnyben részesítené az OECD-ben elismert, bejegyezett intézményeket.

Nem az Országgyűlés a címzettje

Az NVB elbírálta a Demokrata Párt által benyújtott kérdést is, és a hitelesítését egyhangú döntéssel megtagadta, mert megítélése szerint az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2017.04.04-én hozott "lex-CEU" nemzeti felsőoktatásról szóló törvény a 2011. évi CCIV-es módosítását a kormány visszavonja?" kérdés nem közérthető, nem egyértelmű, és nem az Országgyűlés a címzettje.

Volt még egy fura kérdés

Az NVB ugyancsak egyhangú döntéssel tagadta meg annak a - Varju László magánszemély által benyújtott - kérdésnek a hitelesítését is, amely úgy szólt: "Egyet ért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy Magyarországon ne lehessen olyan sporteseményt rendezni, amelyen a versenyzőket szexuális irányultsági, nemzetiségi, származási, világnézeti vagy vallási alapon korlátozzák vagy előnyben részesítik?" A bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű, és sérti az egyes felsorolt csoportok alaptörvényben rögzített jogait. Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.

Forrás: MTI;fotó: 24.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)