Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Szabadon engedték a nővé operált WikiLeaks-szivárogtatót

PPestiSrácok.hu Forró drót 2017. május 17. 20:52
Szabadon engedték a nővé operált WikiLeaks-szivárogtatót

Szabadon engedték szerdán az Egyesült Államokban Chelsea Manninget, aki titkos katonai dokumentumokat szivárogtatott ki a WikiLeaks portálnak. Hét évet töltött börtönben, jóllehet 35 esztendőre ítélték, ám Barack Obama, az előző amerikai elnök az ötödére csökkentette Manning büntetését még januárban – adta hírül a BBC.

Manning Kansasban, egy katonai börtönben töltötte büntetése zömét, onnan került szerdán szabadlábra. Eredetileg férfi volt, és Bradley Manning néven anyakönyvezték, ám átoperáltatta magát nővé, és felvette a Chelsea keresztnevet. A kansasi börtönben kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg, és többször írt kérvényt, hogy szállítsák át női börtönbe. Ennek ellenére végig férfi részlegben volt. Az amerikai hadsereg munkatársaként 700 ezer oldalnyi titkos dokumentumot, továbbá videók sokaságát juttatta el a WikiLeakshez. Ezek között voltak az iraki és az afganisztáni háborúról szóló titkos iratok, a guantánamói fogolytáborról szóló feljegyzések, különféle – a világ különböző országaiból érkezett – amerikai diplomáciai táviratok, Irakban és Afganisztánban végrehajtott katonai akciókat mutató videók. Az immár 29 éves Manning 2009 őszétől fél éven át folyamatosan szivárogtatta a titkos információkat Julian Assange WikiLeaks-alapítónak. 2010 tavaszán tartóztatták le.

Így nézett ki Bradley Manningként; Fotó: AP

Forrás: MTI. Vezető kép: AP

PestiSracok facebook image
Kapcsolódó témák
chelsea manning wikileaks
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.