Áder aláírta az ellenzék által „lex Taigetosznak” csúfolt oktatási törvénymódosítást
Aláírta az oktatási törvények módosítását pénteken Áder János köztársasági elnök. Az államfő nyilatkozatában – amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal bocsátott az MTI rendelkezésére – kiemelte, hogy a jogszabály kihirdetése előtt a módosításokról konzultált az oktatási jogok biztosával, aki arról biztosította, hogy a módosítás nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. Ismert, az ellenzéki pártok és médiumok hetek óta „lex Taigetosznak” csúfolták a jogszabálytervezetet, és komoly riogatást folytattak.
A köztársasági elnök emellett azt is kiemelte, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával számos rangos szakmai szervezet is egyetért. Áder János a nyilatkozatában kiemelte: köztársasági elnökként különösen fontosnak tartja a felnövekvő nemzedékek érdekeinek képviseletét és jogainak érvényesítését, ezért a törvény kihirdetése előtt a lehető legkörültekintőbben vizsgálta azt a kérdést, hogy az új szabályozásnak van-e bármilyen hátrányos hatása az érintett gyermekekre. Mint írta:
Ennek során konzultáltam az oktatási jogok biztosával, aki levélben biztosított arról, hogy a jogszabály szövege nem támasztja alá a törvénnyel szemben megfogalmazott kritikákat és aggodalmakat. Szakmai okfejtésében egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a törvény rendelkezései nem okoznak jogsérelmet, sőt, az új normaszöveg alapján az eddiginél is nagyobb lesz az állam felelőssége abban, hogy minden gyermek megkapja a neki szükséges oktatást.
Az államfő közölte azt is, az elmúlt napokban meggyőződött arról, hogy a jogszabály-módosítás irányával és tartalmával azok a rangos szakmai szervezetek is egyetértenek, amelyek tagjai hivatásuknak tekintik a gyógypedagógusi munkát, valamint a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyermekek személyre szabott előmenetelének biztosítását. A törvény kidolgozásában részt vevő szervezetek közül többek között a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálata álláspontját ismerte meg. Hangsúlyozta:
E szervezetek egyértelműen támogatják az elfogadott törvényben rögzített szabályokat. Remélem, ezeknek a régóta köztiszteletben álló szakmai szervezeteknek a hitelessége és szakmai véleménye azoknak a szülőknek is megnyugvást nyújthat, akikben riadalmat kelthetett néhány olyan – nagy nyilvánosságot kapó – kijelentés, amelyet a törvény szövege nem támaszt alá
– írta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy az elfogadott jogszabályt alkotmányossági szempontból is megvizsgálta, s mivel az semmilyen tekintetben sem bizonyult alaptörvény-ellenesnek, a törvény kihirdetését elrendelte. Az Országgyűlés május 30-án elfogadta az oktatási törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely több ponton érintette a nemzeti köznevelésre vonatkozó szabályokat.
Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul
Az LMP alkotmánybírsági beadvánnyal próbálja megakadályozni a „Taigetosz törvény” hatályba lépését, ehhez várják minden parlamenti képviselő csatlakozását – írta pénteki közleményében Szél Bernadett, a párt társelnöke. Szerinte a jogszabállyal
a Fidesz-KDNP elvenné annak a lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel élő gyerekeket fel lehessen menteni az osztályzatokkal történő értékelés alól. A kormány célja, hogy mielőbb megbukjanak ezek a diákok és kiessenek az iskolából 16 éves korukban. Ki akarják nyomni a problémával küszködő gyerekeket a közoktatásból, ahelyett, hogy segítenék őket. A Taigetosz-törvény hatályba lépése után még kevesebben tudnak majd továbbtanulni egyetemeken, főiskolákon.
Forrás, vezető kép: MTI
