Pesti Srácok

Börtönbe küldené az ügyész a Sukoró-ügy két megmaradt vádlottját

Börtönbe küldené az ügyész a Sukoró-ügy két megmaradt vádlottját

Harmadszor születik ítélet jövő csütörtökön a Sukoró-ügyként elhíresült velencei-tavi kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőperben. A két fővádlottat először elítélték, majd felmentették a vádak alól. Tegnap harmadfokon a Kúria elé került az ügy. - írja a Magyar Idők.

Harmadfokon folytatódott tegnap a Kúrián a sukorói telekcsere ügyében hűtlen kezelés kísérletével megvádolt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és Császy Zsolt, a cég egykori jogi és értékesítési igazgatója elleni büntetőper.

A vádat képviselő Legfőbb Ügyészség letöltendő börtönt kért mindkét vádlottra.

A Sukoró-ügy lényege, hogy a magyar állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. Joav Blum izraeli–magyar üzletember kaszinót szeretett volna építeni, ám erre a tulajdonában lévő albertirsai és pilisi ingatlanok nem volt alkalmasak, ezért azokat egy sukorói, állami tulajdonú telekre szerette volna cserélni. Az értékbecslésből kiderült, hogy a telkek értéke nem éri el a sukorói ingatlanét, így Blum egy másik, Pilis településen lévő telket is felajánlott.

PestiSracok facebook image

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án egy polgári perben jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést. A büntetőeljárásban megállapították, hogy a Joav Blum tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi összértékét a ténylegesnél 561 millió forinttal magasabban, a sukorói ingatlan értékét pedig 632 millió forinttal alacsonyabban határozták meg. A telekcsere-szerződés teljesülése esetén tehát 1,2 milliárd forint kár érte volna az államot.

2015 szeptemberében a Szolnoki Törvényszék hűtlen kezelés kísérlete miatt

négy év börtönre ítélte tettesként Tátrai Miklóst, 3,5 évre a hűtlen kezelés bűnsegédi alakzata, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot

. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon nem jogerősen a törvényszék. A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben másodfokon immár jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az ügylet során eljáró értékbecslőt, egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás. Ugyanakkor a

Tátrai Miklós és Császy Zsolt ügyében hozott másodfokú felmentő ítélet ellen az ügyészség azonnal fellebbezett

, így esetükben nem emelkedhetett jogerőre a tábla döntése. Így került az ügy a Kúriára.

A Legfőbb Ügyészség tegnap indítványozta, hogy a Kúria a Szegedi Ítélőtábla felmentő ítéletét változtassa meg, és a vádlottakat – Tátrai Miklóst mint tettest és Császy Zsoltot mint bűnsegédet – mondja ki bűnösnek jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében.

Az ügyészség álláspontja szerint

ugyanis Tátrai Miklós nem az állam érdekeinek elsődlegességét, hanem a befektető érdekeit tartotta szem előtt a tranzakció során

. Az elcserélt ingatlanok közötti kirívó értékkülönbözet miatt tisztában kellett lennie azzal, hogy az állami vagyon gyarapodásával reálisan nem számolhat. A Kúria háromtagú tanácsa június 8-ra napolta el az ítélethozatalt.

Magyar Idők; Fotó: Mészáros János/MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.