Pesti Srácok

Börtönbe küldené az ügyész a Sukoró-ügy két megmaradt vádlottját

Börtönbe küldené az ügyész a Sukoró-ügy két megmaradt vádlottját

Harmadszor születik ítélet jövő csütörtökön a Sukoró-ügyként elhíresült velencei-tavi kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőperben. A két fővádlottat először elítélték, majd felmentették a vádak alól. Tegnap harmadfokon a Kúria elé került az ügy. - írja a Magyar Idők.

Harmadfokon folytatódott tegnap a Kúrián a sukorói telekcsere ügyében hűtlen kezelés kísérletével megvádolt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és Császy Zsolt, a cég egykori jogi és értékesítési igazgatója elleni büntetőper.

A vádat képviselő Legfőbb Ügyészség letöltendő börtönt kért mindkét vádlottra.

A Sukoró-ügy lényege, hogy a magyar állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. Joav Blum izraeli–magyar üzletember kaszinót szeretett volna építeni, ám erre a tulajdonában lévő albertirsai és pilisi ingatlanok nem volt alkalmasak, ezért azokat egy sukorói, állami tulajdonú telekre szerette volna cserélni. Az értékbecslésből kiderült, hogy a telkek értéke nem éri el a sukorói ingatlanét, így Blum egy másik, Pilis településen lévő telket is felajánlott.

PestiSracok facebook image

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án egy polgári perben jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést. A büntetőeljárásban megállapították, hogy a Joav Blum tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi összértékét a ténylegesnél 561 millió forinttal magasabban, a sukorói ingatlan értékét pedig 632 millió forinttal alacsonyabban határozták meg. A telekcsere-szerződés teljesülése esetén tehát 1,2 milliárd forint kár érte volna az államot.

2015 szeptemberében a Szolnoki Törvényszék hűtlen kezelés kísérlete miatt

négy év börtönre ítélte tettesként Tátrai Miklóst, 3,5 évre a hűtlen kezelés bűnsegédi alakzata, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot

. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt első fokon nem jogerősen a törvényszék. A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben másodfokon immár jogerősen felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az ügylet során eljáró értékbecslőt, egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás. Ugyanakkor a

Tátrai Miklós és Császy Zsolt ügyében hozott másodfokú felmentő ítélet ellen az ügyészség azonnal fellebbezett

, így esetükben nem emelkedhetett jogerőre a tábla döntése. Így került az ügy a Kúriára.

A Legfőbb Ügyészség tegnap indítványozta, hogy a Kúria a Szegedi Ítélőtábla felmentő ítéletét változtassa meg, és a vádlottakat – Tátrai Miklóst mint tettest és Császy Zsoltot mint bűnsegédet – mondja ki bűnösnek jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében.

Az ügyészség álláspontja szerint

ugyanis Tátrai Miklós nem az állam érdekeinek elsődlegességét, hanem a befektető érdekeit tartotta szem előtt a tranzakció során

. Az elcserélt ingatlanok közötti kirívó értékkülönbözet miatt tisztában kellett lennie azzal, hogy az állami vagyon gyarapodásával reálisan nem számolhat. A Kúria háromtagú tanácsa június 8-ra napolta el az ítélethozatalt.

Magyar Idők; Fotó: Mészáros János/MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.