Ezt üzeni Orbán Viktor a nemzeti összetartozás napján!

A kormányfő Juhász Gyula (1883-1937) költő Mit akartam? című versének egyik sorát idézte a legnagyobb közösségi portálon:

A szóban forgó vers, úgy ahogy van, gyönyörű. Íme:

Mit akartam?

Kifelé ballag már a vén diák Az életből és a melódiák Gyéren zendülnek ajkán s csendesen, De azért még pár nóta megterem. De azért én panasszal nem vagyok, Az Isten napja néha rám ragyog, A csillagok a régi szelidek S hozzám hajolnak lassan a szivek. Mást nem akartam, Isten a tanúm, Elhallgat immár a vád és a gúny, Mivel az értetlenség illetett, Mert úgy szerettem a szegényeket. Magyar szegénység hű költője, én, Kitartok véled, régi jó remény, Hogy a jövendő csak nekünk terem S hogy e jövőt építi énekem! Magyar szegénység: véget ér e tél, Lesz még itt szőlő és lesz lágy kenyér, Az igazság lesz úr e föld felett És az se fáj, hogy én már nem leszek!

Forrás: Facebook. Vezető kép: Origo.hu