Gyanúsítottak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamaránál
Három gyanúsítottja van a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál két évvel ezelőtt kezdődött büntetőeljárásnak – értesült a Magyar Nemzet. A Budapesti Nyomozó Ügyészség az Igazságügyi Minisztérium feljelentése alapján különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt folytat eljárást a köztestületnél. A tárca a szervezet átfogó jogi, pénzügyi és informatikai átvilágítása után fordult a hatóságokhoz, ugyanis a vizsgálatok során az ellenőrök olyan körülményekre bukkantak, amelyek bűncselekmény gyanúját vetették föl.
A lap korábban több részletet is közölt a jelentésből, miszerint
a szervezet vezetőségének bizonyos tagjai busás fizetéshez jutottak. Némely vezetők keresete meghaladta az évi tízmillió forintot, és további milliókat vettek ki a pénztárból külföldi kiküldetések napidíjaként elszámolva.
Ezek alapján nem kizárt, hogy a gyanúsítottak között van
Krejniker Miklós
, aki húsz éven át volt elnöke a végrehajtói kamarának.
Az átvilágítási dokumentum szerint több mint hetvenmillió forint fizetést vett fel 2010 és 2015 között, valamint további hatmilliót, ami külföldi kiküldetéseinek napidíjaként járt neki
.
Szabálytalanul kifizetett tízmilliók
Az egykori elnököt csütörtökön hiába kereste a Magyar Nemzet telefonon, nem tudták utolérni. Szintén elérhetetlen volt Császti Ferenc, aki hosszú ideig a köztestület alelnöki tisztségét töltötte be. A minisztériumi vizsgálati jelentés alapján előfordulhat, hogy ő is gyanúsítottja az ügynek. A korábbi alelnök 45 millió forintot keresett öt év alatt a kamarában, valamint további 7 millió forintot vett föl külföldi utazásaira. Emellett pedig végrehajtói irodájának bevétele az elmúlt években meghaladta a félmilliárd forintot. A szervezet átvilágítása során derült fény arra is, hogy
a testület vélhetően éveken át szabálytalanul fizette ki a több tízmillió forintot a vezetőségnek
. A szabályok alapján a tiszteletdíjak kifizetését a testület választmányának kellett volna jóváhagynia, ám
a vezetők esetében nincsenek hivatalosan aláírt vagy elfogadott kimutatások, csupán elektronikus levelekben lehet föllelni őket
. Különösen pikáns a lap, hogy a kimutatások szerint
Császti Ferenc például a munkaszüneti napokra (január 1-jére) is elszámolta járandóságát, Krejniker Miklós pedig a számítások alapján többnyire napi 12 órát töltött a kamarai munkával
. Nem mellékes tényező az sem, hogy a két kamarai vezető csaknem állandó résztvevője volt a végrehajtói kamara külföldi útjainak, ahol 150 euró napidíjat kaptak. 2010–2015 között több mint negyven külföldi eseményen vett részt – változó összetételben – a köztestület vezetése.
Az úti célok közt volt például Kanada, Skócia, Kréta, Ciprus, valamint a Dél-afrikai Köztársaság is
. Egyébként az utakra több alkalommal rokonok, ismerősök is elkísérték a tagokat.
Informatikai beruházásokra is százmilliók jutottak
Nem garasoskodtak a végrehajtói szervezetnél
az informatikai beruházások
kal sem. Az ügyészségi feljelentéshez csatolt átvilágítási anyag szerint
2010–2014 között 765 millió forintot fordítottak
erre a célra, az viszont nem derült ki, pontosan mire is költötték a hatalmas összeget.
Akadt olyan teljesítés is a tételek között, amelynél a kifizetéshez tartozó szerződés egyáltalán nem lelhető föl
. A köztestület a sorozatos botrányai miatt került a közbeszéd központjába az elmúlt években. Egyebek között kiderült, hogy
a végrehajtók fényűző rendezvényeket tartottak a kamara pénzén
. Továbbá fény derült rá, hogy
állattenyésztő, óvodapedagógus és könyvtáros végzettségű önálló bírósági végrehajtók is akadnak
. A
közel kétszáz hatósági személy csaknem felének mindössze érettségije volt a két évvel ezelőtti adatok szerint, jogi végzettsége pedig alig ötven végrehajtónak
. Ezért az Igazságügyi Minisztérium előírta, hogy 2022-ig meg kell szerezniük a jogi képesítést. Jövőre pedig nem dolgozhat Magyarországon olyan végrehajtó, aki nem végezte el a jogi egyetemet, vagy legalább nem kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Forrás: mno.hu, fotó: hirado.hu
