Pesti Srácok

A magyar hadiipar is bekapcsolódhat az unió védelmi dimenziójának erősítésébe

A magyar hadiipar is bekapcsolódhat az unió védelmi dimenziójának erősítésébe

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szekértő szerint a magyar hadiiparnak is van lehetősége arra, hogy bekapcsolódjon az Európai Unió védelmi dimenziójának erősítésébe.

Az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában a szakértő felidézte: csütörtökön megszületett a politikai döntés az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján, megállapodtak abban, hogy összehangolják és megerősítik az uniós tagországok védelmi együttműködését.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: össze kell hangolni az uniós tagországok katonai kapacitásait, mivel Európában számos védelmi rendszer működik párhuzamosan, eltérő típusú és hatékonyságú katonai eszközök állnak rendelkezésre. A védelemre szánt kiadások hatékonysága alacsony, azok jelentős része a kutatásra irányul, alig marad forrás a védelem gyakorlati eszközeire - tette hozzá.

Kis-Benedek József a hadiipart érintően megjegyezte: a nagy nyugat-európai vállalatok, a németek, franciák - akár a britek - előnyt élveznek. Kérdés, hogy a kelet-európai országokat ebbe hogyan vonják be: csak raktárnak, vevőnek, vagy bevonják őket a kutatás-fejlesztésbe, a gyártásba is - fűzte hozzá.

PestiSracok facebook image

A szakember szerint a következő időszakban "megindul egy tülekedés" azért, hogy az országok, cégek részt vehessenek ezekben a programokban. Ezért három hónapon belül le kell tenni egy konkrét tervet: össze kell fogni a polgári és katonai szektor érintett szereplőinek, a minisztériumoknak, hogy a nemzeti képességekkel és érdekkel összhangban a magyar hadiipari cégek, kutatóhelyek is bekapcsolódhassanak az uniós védelmi fejlesztésekbe - mondta Kis-Benedek József.

MTI; Fotó: Blikk

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.