Pesti Srácok

Navracsics: Szent Imre nélkül Európa nem létezne

Navracsics: Szent Imre nélkül Európa nem létezne

Szent Imre nélkül nem lehetnénk magyarok, és Európa sem létezne - jelentette ki az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szombaton Veszprémben. Navracsics Tibor az Árpád-házi szentről elnevezett téren felállított Szent Imre-szobor avatásán közölte: Európa földrajzilag Ázsia egy félszigete, amelyet kulturális öröksége emelt fel, a kereszténységre támaszkodva közös identitástudatot alakítva ki az ott élő népekben. Szent Imre egyszerre volt magyar, keresztény és európai, nélküle nem létezhetne a mai Európa - húzta alá.

Navracsics Tibor azt mondta: egy szobor leleplezésével "jelképes jelenlét" jelenik meg, ugyanakkor Szent Imre nem csupán jelképesen van jelen Veszprémben, hiszen életének egyik legjelentősebb mozzanata, szüzességi fogadalma köti ide, amelyet a veszprémi várban lévő Szent György kápolnában tett. Hozzátette, Veszprém történelmének szerves része Szent Imre családjának története.

- mondta az uniós biztos. Az itt letelepedő magyaroknak Veszprém a kereszténységet adta. A város fontos szerepet játszott az európai történelemben azért is, mert Szent Imre nagyanyjának, Saroltnak, és édesanyjának, Gizellának kedvenc lakóhelye volt - fűzte hozzá.

PestiSracok facebook image

- mondta Navracsics Tibor.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: Lantos Györgyi szobrászművész "ezer esztendő távlatából" hívta elő a harcedzett ifjú arcvonásait. Szent Imre szellemi hagyatéka azt erősíti bennünk, hogy "az igazság történelmi ereje és a szeretet hatalma irányítja nemzetünket" - hangsúlyozta. A parlament alelnöke felidézte: az első bronz Szent Imre-mellszobrot 2007-ben állították Hegykőszentimrén, majd számos, a nevét viselő település gazdagodott az Árpád-házi szent szobrának másolatával. A bronz mellszobrot a Lakiteleki Népfőiskola ajándékozta Veszprém városának.

PS/MTI, Fotó: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.