Pesti Srácok

Navracsics: Szent Imre nélkül Európa nem létezne

Navracsics: Szent Imre nélkül Európa nem létezne

Szent Imre nélkül nem lehetnénk magyarok, és Európa sem létezne - jelentette ki az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szombaton Veszprémben. Navracsics Tibor az Árpád-házi szentről elnevezett téren felállított Szent Imre-szobor avatásán közölte: Európa földrajzilag Ázsia egy félszigete, amelyet kulturális öröksége emelt fel, a kereszténységre támaszkodva közös identitástudatot alakítva ki az ott élő népekben. Szent Imre egyszerre volt magyar, keresztény és európai, nélküle nem létezhetne a mai Európa - húzta alá.

Navracsics Tibor azt mondta: egy szobor leleplezésével "jelképes jelenlét" jelenik meg, ugyanakkor Szent Imre nem csupán jelképesen van jelen Veszprémben, hiszen életének egyik legjelentősebb mozzanata, szüzességi fogadalma köti ide, amelyet a veszprémi várban lévő Szent György kápolnában tett. Hozzátette, Veszprém történelmének szerves része Szent Imre családjának története.

- mondta az uniós biztos. Az itt letelepedő magyaroknak Veszprém a kereszténységet adta. A város fontos szerepet játszott az európai történelemben azért is, mert Szent Imre nagyanyjának, Saroltnak, és édesanyjának, Gizellának kedvenc lakóhelye volt - fűzte hozzá.

PestiSracok facebook image

- mondta Navracsics Tibor.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: Lantos Györgyi szobrászművész "ezer esztendő távlatából" hívta elő a harcedzett ifjú arcvonásait. Szent Imre szellemi hagyatéka azt erősíti bennünk, hogy "az igazság történelmi ereje és a szeretet hatalma irányítja nemzetünket" - hangsúlyozta. A parlament alelnöke felidézte: az első bronz Szent Imre-mellszobrot 2007-ben állították Hegykőszentimrén, majd számos, a nevét viselő település gazdagodott az Árpád-házi szent szobrának másolatával. A bronz mellszobrot a Lakiteleki Népfőiskola ajándékozta Veszprém városának.

PS/MTI, Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.