Pesti Srácok

Navracsics: Szent Imre nélkül Európa nem létezne

Navracsics: Szent Imre nélkül Európa nem létezne

Szent Imre nélkül nem lehetnénk magyarok, és Európa sem létezne - jelentette ki az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szombaton Veszprémben. Navracsics Tibor az Árpád-házi szentről elnevezett téren felállított Szent Imre-szobor avatásán közölte: Európa földrajzilag Ázsia egy félszigete, amelyet kulturális öröksége emelt fel, a kereszténységre támaszkodva közös identitástudatot alakítva ki az ott élő népekben. Szent Imre egyszerre volt magyar, keresztény és európai, nélküle nem létezhetne a mai Európa - húzta alá.

Navracsics Tibor azt mondta: egy szobor leleplezésével "jelképes jelenlét" jelenik meg, ugyanakkor Szent Imre nem csupán jelképesen van jelen Veszprémben, hiszen életének egyik legjelentősebb mozzanata, szüzességi fogadalma köti ide, amelyet a veszprémi várban lévő Szent György kápolnában tett. Hozzátette, Veszprém történelmének szerves része Szent Imre családjának története.

- mondta az uniós biztos. Az itt letelepedő magyaroknak Veszprém a kereszténységet adta. A város fontos szerepet játszott az európai történelemben azért is, mert Szent Imre nagyanyjának, Saroltnak, és édesanyjának, Gizellának kedvenc lakóhelye volt - fűzte hozzá.

PestiSracok facebook image

- mondta Navracsics Tibor.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: Lantos Györgyi szobrászművész "ezer esztendő távlatából" hívta elő a harcedzett ifjú arcvonásait. Szent Imre szellemi hagyatéka azt erősíti bennünk, hogy "az igazság történelmi ereje és a szeretet hatalma irányítja nemzetünket" - hangsúlyozta. A parlament alelnöke felidézte: az első bronz Szent Imre-mellszobrot 2007-ben állították Hegykőszentimrén, majd számos, a nevét viselő település gazdagodott az Árpád-házi szent szobrának másolatával. A bronz mellszobrot a Lakiteleki Népfőiskola ajándékozta Veszprém városának.

PS/MTI, Fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!