Pesti Srácok

Nem ment át a parlamenten a plakáttörvény, a kormány ősszel visszatérne rá

Nem ment át a parlamenten a plakáttörvény, a kormány ősszel visszatérne rá

Nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget szerdán a parlamentben az átlátható párt- és kampányfinanszírozással kapcsolatos kormánypárti törvénymódosítás, vagyis az úgynevezett plakáttörvény, amely kampányidőszakon kívül megtiltotta volna a politikai plakátok kihelyezését mind a kormánynak, mind a pártoknak.

A fideszes Kósa Lajos, Halász János, Répássy Róbert és Vas Imre előterjesztése a törvényalkotási bizottsági eljárásban jelentősen módosult, de a szerdai parlamenti zárószavazáson sem az összegző módosító javaslat, sem az egységes javaslat kétharmados részei – amelyek gyakorlatilag lefedték a teljes indítványt – nem kapták meg a szükséges számú szavazatot. Az ellenzék soraiból csak a DK színeiben politizáló Oláh Lajos hiányzott – a párt közlése szerint egészségügyi okokból –, így a kormánypárti képviselők nem voltak elegendően a minősített többséghez, az ellenzék ugyanis egységesen ellenezte a javaslatot.

A törvénymódosítás nyomán a településképi törvény új, kétharmados passzusa azt mondta volna ki, hogy választási kampányidőszakon kívül tilos politikai plakátok kihelyezése mind a pártoknak, mind a kormánynak. Ugyanígy a kampányidőszaki plakátolás – választási eljárási törvénybeli – újraszabályozása is minősített többséget igényelt volna. Utóbbi alapján a reklámok közzétevőinek és a médiahirdetési felületek értékesítőinek kampányidőben mindenkinek azonos áron kellett volna biztosítaniuk politikai plakát elhelyezését kültéri reklámfelületen.

Kósa szerint az ellenzék a korrupció pártjára állt

PestiSracok facebook image

Az eredeti törvényjavaslat indoklásában a fideszes előterjesztők azt írták: indítványuk célja, hogy megakadályozza milliárdosok leplezett befolyásszerzési kísérleteit, és növelje az átláthatóságot, továbbá hogy

Kósa Lajos szerint a törvénymódosítás elutasításával az ellenzék egységesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon a korrupciót ne lehessen rendszerszinten megállítani és a feketefinanszírozásnak engedett szabad utat. Az ellenzék minden, a korrupcióval kapcsolatos kijelentése innentől kezdve hiteltelen – jelentette ki. A Fidesz frakcióvezetője kifejtette, be akarták zárni azt a kiskaput, egy pártot úgy lehessen burkoltan támogatni – „ahogy például Simicska Lajos milliárdos a Jobbikkal teszi” – hogy valamilyen szolgáltatást vagy árucikket mélyen a piaci ár alatt tesz elérhetővé.

– értékelt, és hangsúlyozta, hogy a Jobbik egyetlen mondata sem volt igaz az plakátkampánya kapcsán, sem a darabszám, sem az ár, sem a hitelre vonatkozó közlések. Ez nem más, mint egy milliárdos felvásárolja az egyik parlamenti politikai pártot – vélekedett Kósa Lajos, hozzátéve, hogy most az ellenzék is kitette a nyakára az árcédulát, hogy „itt vagyok, olcsó vagyok, várom az ajánlatokat”. A Fidesz politikusa egyúttal közölte, nyitottak arra, hogy ősszel visszatérjenek a kérdésre és egyezségre jussanak, mert a most feles többséggel elfogadott passzusok így nem működőképesek.

Majdnem teljes létszámban szavazott a Ház (fotó: MTI / Máthé Zoltán)

A Jobbik „pártfinanszírozási mutyival” válaszolt az „áfacsalásra”

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője elmondása szerint a Fidesz betegesen fél az ellenzéktől, attól, hogy elveszíti a hatalmát, vége lesz az ország széthordásának és megtörténik az elszámoltatás, de elvesztette ezt a csatát. Volner úgy vélekedett, hogy az a Fidesz aggódik a pártfinanszírozás tisztaságáért, amelyik az MDF-fel közösen a rendszerváltás után az első nagy „pártfinanszírozási mutyit” végrehajtotta, és amely pénzből bevallottan került az Orbán család, valamint más fideszes vezetők magánszámlájára is. Volner szavai szerint „a Fidesz egy keresztapaként működő miniszterelnökkel maffiaháborút hirdetett” Simicska Lajossal szemben, a Jobbik viszont ebben a bandaháborúban nem kíván részt venni, nem szeretne ehhez asszisztálni. Ugyanő Kósa Lajos bűncselekményt és áfacsalást emlegető szavaira úgy reagált, hogy semmi ilyesmiről nincs szó, és inkább amiatt kellene aggódnia a Fidesznek, hogy miből telt két és félszer akkora plakátfelületre, mint a Jobbiknak.

Az MSZP mindenkit bírált

Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető elképesztőnek nevezte, hogy közpénzből milliárdokat költ a kormány, az önkormányzatok, százmilliókat a Civil Összefogás Fórum (CÖF) vagy a Fidelitas óriásplakátokra, propagandaanyagokra. Szerinte ugyanilyen felháborító, hogy Simicska Lajos „a lopott pénzből” a Jobbik plakátkampányát finanszírozza. Értékelése szerint a jobboldalon „Simicska szerelemgyerekei”, a Fidesz és a Jobbik vív presztízsharcot a magyar adófizetők pénzéből.

Tóth Bertalan szerint a törvényjavaslatban voltak ugyan az MSZP korábbi, a Fidesz által leszavazott javaslatában szereplő elemek, de összességében hiányosnak tartották. Legfőképpen azt sérelmezte, hogy bár a kormánynak és az önkormányzatoknak tilos lett volna a plakátolás kampányidőszakon kívül, de a civil szervezeteket, a CÖF-öt és a Fidelitast nem zárta volna ki. Miközben a kormány nem plakátolhatott volna, a CÖF közpénzből megtehette volna ezt – magyarázta. A frakcióvezető jelezte, „leporolják” korábbi előterjesztésüket, és javaslatot tesznek arra, hogyan lehet megtiltani a kormánynak, az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, hogy beavatkozzanak a választási kampányba.

MTI

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.