Pesti Srácok

Orbán: A magyar nép nem akar a kísérletezés részese lenni

Orbán: A magyar nép nem akar a kísérletezés részese lenni

Senki sem kötelezheti Magyarországot a bevándorlással kapcsolatos álláspontja feladására, a magyarok ugyanis világossá tették: nem akarnak illegális bevándorlókat látni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a kvótaügyben Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásról.

Orbán Viktor kihangsúlyozta: magyar Magyarországot akarunk és európai Európát. Nem akarunk részt venni olyan kísérletekben, amelyek átalakítják akár Magyarországot, akár a szélesebb otthonunkat, Európát. Azt várjuk el a vezetőinktől, hogy a közösséget érintő döntéseket mindig a magyarok érdekéből vezessék le. Az egyes tagállamoknak meg van a joguk egy olyan kísérlethez, hogy az európai kulturális hagyományokat félretéve összevegyítsék a másik kultúrával, vallással, egy másik világnézettel és tömegesen engednek be idegen népelemeket – tette hozzá a miniszterelnök. Úgy folytatta:

A miniszterelnök kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, nemzeti konzultáció nélkül is elég elszánt tudna maradni. De nem ugyanaz az álláspont, amit a kormány néhány tagja hosszas viták után alakít ki, illetve, amit több millió ember. Más a súlya, a kötőereje, a betartásához fűződő elvárás és a külvilág is másként tekint rá – mutatott rá.

PestiSracok facebook image

A magyar nép nem akar a kísérletezés részese lenni

A miniszterelnök elmondta: az Eurábiával, vagy az iszlám és a keresztény kultúra maradványainak az összevegyítésével próbálkozó országoknak be kell látniuk, hogy nem a miniszterelnök, nem a magyar kormány, hanem a magyar nép nyilvánítja ki minden lehetséges formában, hogy nem akar ilyen kísérletnek a részese lenne. Arra a kérdésre, hogy mi a forgatókönyv akkor, ha a kötelezettségszegési eljárás végén a bíróság elmarasztalja hazánkat, azt felelte: Senki sem kötelezhet bennünket arra, hogy feladjuk az álláspontunkat.

„Köszönjük, mi ebből nem kérünk!

Egy kormányt még csak-csak meg lehet szorongatni, de egy néppel nem lehet. Ráadásul nem egyedül vagyunk ezzel az állásponttal, vannak még így Közép-Európában, akik feltesszük a kezünket, és azt mondjuk, hogy „köszönjük, mi ebből nem kérünk!” Ki kell tartanunk az álláspontunk mellett, aztán hogy mi lesz a bírói ítélet után, azt majd meglátjuk – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Úgy folytatta:

– olvasható a hirado.hu által közölt cikkben.

Forrás: hirado.hu, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.