Pesti Srácok

Rétvári a legaktívabb felszólaló a parlamentben

Rétvári a legaktívabb felszólaló a parlamentben
Budapest, 2013. november 4. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára megemlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésérõl az Országgyûlés plenáris ülésén 2013. november 4-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A felszólalások száma és ideje alapján idén is Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára maradt a legaktívabb képviselő az Országgyűlés ülésein, amelyeken 2017-ben eddig összesen 19 képviselő maradt "néma".

Rétvári Bence idén 159 alkalommal szólalt fel az ülésteremben, majdnem kétszer többször mint az őt követő Lázár János (Fidesz), a Miniszterelnökség vezetője (84 felszólalás) és a harmadik szocialista Mesterházy Attila (82 felszólalás). Az LMP-ből Schmuck Erzsébet (80 felszólalás), a Jobbikból pedig Z. Kárpát Dániel (53 felszólalás) beszélt a legtöbbször - derül ki a parlamenti honlap múlt heti rendkívüli üléssel kedden kiegészült adataiból. Az Emmi államtitkárának felszólalásai összesen 9 órát tettek ki. Ettől három és fél órával maradt el az LMP-s Ikotity István, őt követve pedig két másik LMP-s képviselő, Schmuck Erzsébet és Sallai R. Benedek, valamint két szocialista politikus, Józsa István és Gúr Nándor is összesen több mint öt órában nyilvánított véleményt. Lázár János négy óra húsz percet beszélt, ezzel a Fidesz leghosszabban felszólaló képviselője lett, a Jobbikból ezt a címet Gyöngyösi Márton szerezte meg négy óra két perccel. Orbán Viktor miniszterelnök negyvenhat idei felszólalása két óra öt percet tett ki, ezzel a harmincharmadik legaktívabb képviselő volt. A miniszterek közül Rogán Antal beszélt a legrövidebben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének két felszólalása bő három percig tartott, míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyetlen alkalommal kért szót öt és fél percre. Az idén fel nem szólaló képviselők közül tizennégyen a Fidesz frakcióból kerültek ki, négyen, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök pedig a DK független képviselői. A 2014 májusában kezdődött ciklusban Rétvári Bence már több mint ezerszer szólalt fel összesen mintegy 60 órás időtartamban. Sallai R. Benedek közel négyszáz felszólással és tíz órával lemaradva a második, míg a harmadik helyen Gúr Nándor áll összesen 48 óráig tartó 555 felszólalással. Az aktív képviselők közül öt fideszes képviselő: Bíró Márk, Farkas Flórián, Kubatov Gábor, Simonka György és Varga József nem szólalt még fel ebben a ciklusban, azaz az elmúlt több mint három évben.

PS/MTI, Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.