Új-Juncker: Az EU-nak saját kezébe kell vennie védelmét
Saját kezébe kell vennie a védelmét az Európai Uniónak, új tervre van szükség a stratégiai autonómia megteremtésére, amelybe a katonai költségek növelése és az együttműködés fokozása is beletartozik, a kontinens országai ugyanis "túl régóta függenek másoktól" ebben a tekintetben - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap honlapján kedden megjelent véleménycikkében.
Bár Európa a béke és stabilitás bástyájává vált a világban, ezt nem szabad természetesnek venni, a védelem területén is több közös erőfeszítésre van szükség - olvasható a cikkben, amelynek Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a társszerzője. Ezen a héten újabb lépést tesz az EU ebben az irányban, amikor uniós és NATO-vezetők részvételével Prágában nemzetközi konferencián vitatják meg a védelem és biztonság kérdéseit - olvasható a cikkben. A konferencia június 9-én kezdődik, és amint Bohuslav Sobotka korábban közölte, a cseh kormány az Európai Bizottsággal közösen szervezi.
Az uniós diplomácia, illetve fejlesztés- és kereskedelempolitika sokat segít a világ stabilizálásában, azonban vannak olyan helyzetek, amikor a puha erő nem elegendő, s ezt a tagállamok is érzik.
Ideje, hogy Európa a saját kezébe vegye a védelmét és a biztonságát, ezt senki nem fogja megtenni helyettünk
- emelték ki a cikk szerzői.
Mint írták, az együttműködés a NATO-val továbbra is elengedhetetlen, az Európai Uniónak azonban nem pusztán "kiegészítenie kell" az észak-atlanti szövetséget, hanem önállóan is fel kell tudnia lépni a külső fenyegetésekkel szemben. Emlékeztettek rá, hogy az EU huszonnyolc tagállama közül huszonkettő a NATO-nak is tagja. A szerzők aláhúzták, hogy Európa túl régóta függ mások katonai erejétől, ami nem fenntartható. A veszélyek között említették egyebek mellett az unió keleti határán fokozódó feszültséget és a Földközi-tenger térségében működő terrorszervezeteket.
Felhívták a figyelmet, hogy a kilépni készülő Egyesült Királyságot leszámítva az EU mindössze a bruttó hazai terméke (GDP) 1,32 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, miközben az Egyesült Államok ennek több mint a dupláját költi, ráadásul ez még csak nem is jelenti azt, hogy az európai haderő közel feleannyira hatékony lenne, mint az amerikai. Kitértek rá: Oroszország tavaly a GDP-je több mint 5 százalékát költötte a hadseregére, Kína pedig az utóbbi évtizedben kétszeresére emelte a katonai költségvetését.
Juncker és Sobotka rámutattak, hogy a "töredezett" európai megközelítés kihatással van az interoperabilitásra is. Erre példa, hogy az EU-ban 178 különféle fegyverrendszer van használatban, míg az Egyesült Államokban csak 30. Ez nemcsak az együttes fellépés lehetőségeit korlátozza, de rendkívül költséges is, a védelmi beruházások összehangolásával évente mintegy 25-100 milliárd eurót takaríthatnának meg a tagországok, ezért az együttműködés kell legyen a szabály, nem pedig a kivétel - olvasható a politikai-üzleti lapban megjelent cikkben. Az Európai Bizottság szerdán vitadokumentumot tesz közzé a közös uniós védelempolitika jövőjéről, amelyben különböző lehetőségeket vázolnak fel az együttműködés erősítésére.
Forrás: MTI; fotó: presstv.ir
