Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Varga Mihály: erősíteni kell a V4-ek és a közép-ázsiai térség együttműködését

PPestiSrácok.hu Forró drót 2017. június 11. 16:45
Varga Mihály: erősíteni kell a V4-ek és a közép-ázsiai térség együttműködését

Magyarország nemcsak nemzeti, hanem a visegrádi országok (V4) szintjén is erősítené a közép-ázsiai térséggel meglévő kapcsolatokat, ezért V4-Közép-Ázsia együttműködési platform kialakítását kezdeményezi - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter magyar újságíróknak vasárnap Asztanában, kazahsztáni látogatásának utolsó napján, miután megbeszélést folyatott Kajrat Abdrakhmanov kazah külügyminiszterrel.

Varga Mihály azt mondta: a visegrádi négyek - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország - nemcsak az Európai Unióban, hanem alkalmanként az EU-n kívüli diplomáciában is szorosan együttműködnek, Közép-Ázsiában pedig vezető szerepe van Kazahsztánnak.

Az elképzelések szerint a jó magyar-kazah együttműködést kiterjesztenék regionális szintre, a megbeszélésen a kazah külügyminiszter jelezte, hogy partnerek ebben - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter. Hangsúlyozva, hogy ilyen együttműködési formán keresztül az érintett országoknak több lehetőségük nyílna a gazdasági kapcsolatok erősítésére.

A nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint a kazah külügyminiszter megerősítette, hogy Kazahsztán továbbra is szoros gazdasági és üzleti együttműködést kíván folytatni Magyarországgal. A kazah-magyar mezőgazdasági befektetési alap előkészített három projektet, amelyek hamarosan megkezdődhetnek. A várakozások szerint a héten megnyitott Budapest-Asztana közvetlen légi járat segít az üzleti együttműködés erősítésében is.

PestiSracok facebook image

A nemzetgazdasági miniszter a megbeszélésről szólva kitért arra: Magyarország és Kazahsztán is részese a kínai kezdeményezésre elindult "egy övezet-egy út" programnak, és látnak lehetőséget arra, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével Kazahsztán lehessen a kínai áruk belépési pontja, az európai kilépési pontja pedig Magyarország.

MTI

Kapcsolódó témák
kazahsztán visegrádi országok varga mihály
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.