Pesti Srácok

EJEB: A gyűlöletbeszéd nem tartozik a szólásszabadság hatálya alá

EJEB: A gyűlöletbeszéd nem tartozik a szólásszabadság hatálya alá

Nem tartozik a szólásszabadság hatálya alá az interneten terjesztett iszlamista gyűlöletbeszéd - mondta ki csütörtöki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

Az ügy előzménye, hogy a 2012-ben feloszlatott Sharia4Belgium szalafista terrorcsoportot vezető Fouad Belkacemet gyűlöletbeszéd miatt elítélte egy belga bíróság, amiért olyan videókat töltött fel az internetre, amelyekben a "hitetlenek" legyőzésére, megleckéztetésére, és szent háborúra szólított fel, illetve a saría, az iszlám törvénykezés bevezetését sürgette. A terrorszervezet működtetése miatt tizenkét évi börtönbüntetését töltő férfi az EJEB-hez fordult fellebbezéssel, mondván, hogy nem állt szándékában gyűlöletet vagy erőszakot szítani, pusztán elmondta a véleményét, amely meglátása szerint így a szólás- és a vallásszabadság hatálya alá tartozik. A bírói fórum azonban csütörtökön egyhangúlag elutasította a beadványát.

Erőszakra buzdítottak Belkacam kijelentései a muszlimokkal szemben

A strasbourgi székhelyű törvényszék megállapította, hogy Belkacem kijelentései gyűlöletkeltőek voltak és erőszakra buzdítottak a nem muszlimokkal szemben, ezért nem összeegyeztethetőek a tolerancia, a társadalmi béke és a megkülönböztetés tilalmának értékeivel. Mint az ítéletet ismertető közleményben írták: a férfi megpróbálta "eltéríteni valódi céljától" az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét, és olyan célokra felhasználni azt, amelyek nyilvánvalóan ellentétesek az egyezmény szellemével. A marokkói-belga kettős állampolgárságú Fouad Belkacem által vezetett Sharia4Belgium egyebek mellett fiatalokat toborzott a Szíriában küzdő dzsihadisták számára Belgiumban, legfőképpen Antwerpenben és környékén.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, fotó: Getty Images

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.