Pesti Srácok

Íme a 2017. évi felvételi ponthatárok

Íme a 2017. évi felvételi ponthatárok

Csak tavalyhoz képest esett vissza a felvételizők száma, az idei adat nagyjából megegyezik a 2016-ot megelőző néhány év számaival. Akkor pedig kifejezetten jónak számít az idei létszám, ha figyelembe vesszük, hogy az érettségizők száma évről évre csökken - mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese.

Az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás során 105 868-an nyújtottak be érvényes jelentkezést a magyarországi felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések valamelyikére. A jelentkezők döntő többsége, mintegy kétharmada (67 százalék) alapképzést írt be első helyként. A képzési területek között a gazdaságtudományok, a pedagógusképzés és a műszaki képzési területek voltak a legnépszerűbbek.

Minden felvételi eljárásban vannak idős jelentkezők, idén egy 75 éves személy a rekorder. A pontokat a magasabb korú jelentkezőknél is az érettségi alapján számítják. Mivel ők nem tudtak még emelt szintű érettségit tenni, közép szintűnek tekintik a középiskolát lezáró vizsgájukat. Az ötös érdemjegyek 100, a négyesek 80 százaléknak felelnek meg, és így tovább.

A felsőoktatásba ma már csak az érettségi alapján számított pontokkal lehet bejutni, tehát az érettségi maga a felvételi is, kivéve a művészeti szakokat, amelyeken továbbra is van külön felvételi. Ha egy intézménybe, például orvosi egyetemre csak emelt szintű érettségivel lehet bejutni, és valaki egy régi középiskolai végzettséggel úgy döntene, hogy ezt a szakmát választja, akkor két tárgyból emelt szintű érettségit kell tennie, illetve az adott egyetemen felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tehet.

PestiSracok facebook image

Amikor csak a tökéletes felvételi elég

Tavaly volt olyan szak, ahová csak százszázalékos teljesítménnyel, pontveszteség nélkül lehetett csak bejutni. A Károly Róbert Főiskola pénzügy és számvitel államilag finanszírozott szakjára csak azokat vették fel, akik elérték a maximális 500 pontot.

Ez a ponthatár nem tekinthető meglepőnek, mert a pénzügy és számvitel szakokra a jelentkezőknek minden évben csak nagyon magas pontszámokkal van esélye bekerülni.

A 2016-os év rekordlistáján a második és harmadik helyen is pénzügy és számvitel szakok vannak, a Kaposvári Egyetemen 492 pontra volt szükség, a BGE zalaegerszegi campusán 491-re a bejutáshoz. Vannak ennél lényegesen gyengébb eredménnyel is „bevehető” szakok, de aki 280 pontnál kevesebbet szerez, egyik felsőoktatási intézménybe sem juthat be. 2016-ban az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 volt az a minimális pontszám, amelyet minden jelentkezőnek el kell érnie.

Ha valaki azonban épp csak ezt a minimumot teljesített, csak kevés helyen volt esélye. A 280 pont általában kisebb főiskolákon és kevésbé népszerűbb szakokon lehet elegendő, de ott sem biztosan. Az adott szak ponthatára ugyanis annak a jelentkezőnek a pontszáma, aki utolsóként fért be a szakra a létszámkeret alapján. A felvételi pontszámok ezen a linken elérhetőek.

888, Fotó: Eduline

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.