Lassan éri utol a valóságot Nyugat-Európa a migránsválság ügyében

A konzervatív The Times szemleírója, Roger Boyes szerint Európában kezdik elfogadni azt az elképzelést, hogy nem az Európai Uniónak, hanem a nemzetállamoknak kell kezelniük a bevándorlást. Az írás szerint Angela Merkel német kancellár két éve hirdette meg a Willkommenskultur politikáját, és Európa azóta tapogatózik a megoldás után, és a centrista pártok koherens nemzetközi politika híján a szélsőjobb páriapártjai által hirdetett keményvonalas megoldásokat veszik át. Hirtelenjében úgy tűnik, hogy a bevándorlás kezelésének magyar modellje – amelyet széles körben a civilizált európai értékek megsértéseként bélyegeztek meg – megelőzte saját korát. Orbán Viktor, Magyarország „szószátyár miniszterelnöke” az EU liberális konszenzusának ellenségeként állítja be magát, bár az uniós támogatásokat örömmel elfogadja. A vele szembeni aggályok nyilvánvalóan megalapozottak, nem utolsósorban a Soros György elleni gyűlöletteljes kampánya miatt, és az sem bizalomgerjesztő, amikor az etnikai homogenitást nevezi a gazdasági siker kulcsának – írta Boyes.

A többi külügyminiszter vajon miért nem mondhatja ki?

A magyar miniszterelnök korántsem szent, de két fontos kérdésben igaza van: az egyik az, hogy Európa valóban csak sodródik a bevándorlás ügyében, a másik pedig az, hogy végső soron a nemzetállamok feladata a megfelelő egyensúly kialakítása a bevándorlók és a lakosság között – fogalmaz a The Times szemleírója. Roger Boyes szerint az Európai Unióban sokan csendben beletörődtek abba, hogy a külső határok megerősítése a követendő út. A szerző idézte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki elmondta neki: kollégái diszkréten SMS-üzenetekben adnak neki igazat, vagy azt írják, hogy bárcsak ők mondhatták volna ki ugyanazt, amit ő.

Magyarország és Lengyelország nem szigetelődött el

A Právo című baloldali cseh napilap Jan Keller cseh EP-képviselő jegyzetét közölte. Eszerint Magyarországot és Lengyelországot nem azért támadják az Európai Uniót ma vezető politikusok, mert nem eléggé demokratikusak, hanem azért, mert ezek az országok nem hajlandóak elfogadni a Brüsszel által erőltetett kötelező menekültkvótákat. Keller az írásban Jiří Přibáň cseh filozófus szombati interjújában elhangzottakra reagált, miszerint ha a következő választásokon Andrej Babiš ANO mozgalma nyer és Miloš Zeman újra államfő lesz, Csehország „éppúgy Európa perifériájára szorul, mint ma Magyarország és Lengyelország”. Az EP-képviselő szerint ez az állítás hamis, ennek bizonyítéka az a tény, hogy Csehország szintén a vádlottak padján ül, holott Brüsszel szerint nincs problémája a demokráciával. Míg Magyarországot és Lengyelországot Brüsszelben előszeretettel bírálják, az EU mai vezető politikusai ugyanakkor nagy megértést tanúsítanak Törökország vagy Ukrajna iránt, ahol valóban problémák vannak a demokrácia szabályainak betartásával – mutat rá Jan Keller.

Antonín Rašek szociológus a Právo további jegyzetében szintén tévesnek minősíti a cseh filozófus kijelentését, és felteszi a kérdést: hogyan állítható, hogy Magyarország és Lengyelország Európa perifériáján van, amikor Donald Trump amerikai államfő első európai útja nem egy nyugati fővárosba, hanem Varsóba vezetett?

Nehezen emésztik meg a magyar-izraeli jó viszonyt

A német Spiegel Online hírportálon Keno Verseck

Soros-ellenes kampány Magyarországon – Miért szövetkezik Netanjahu Orbánnal

című írásában kiemelte, hogy „feltüzeli az antiszemita előítéleteket Magyarországon egy kampány, amely az amerikai milliárdos, Soros és az illegális migrációhoz nyújtott állítólagos támogatása ellen irányul”, és ebben a helyzetben „éppen Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő veszi védelmébe Orbán (Viktor) miniszterelnököt”. Kifejtette: Magyarországot „valósággal teleragasztották Soros-ellenes plakátokkal”, és a kormány új plakátakciójának intenzitása a „demagóg retorikában nehezen felülmúlható” Orbán Viktortól is ismeretlen volt eddig. A többi között hozzátette, hogy „Orbán és kormánya ezzel a kampánnyal közvetetten, de célzottan rájátszik egyes antiszemita klisékre”. Soros György állításának megfelelően „valóban félrevezető dezinformációs kampányról van szó” – írta a Spiegel Online szerzője. Benjámin Netanjahuval kapcsolatban megjegyezte, hogy Orbán mellett az izraeli kormányfő is „ellenségnek” tekinti Soros Györgyöt, Orbán pedig régóta „következetes támogatója a Netanjahu-kormánynak”, így az izraeli telepépítési politika elleni kritikával szemben is védelmébe vette, aminek következtében „a magyar kormánnyal szembeni, évekkel ezelőtt még kemény izraeli kritika is egyre halkabb lett”.

MTI