Pesti Srácok

Nem erősek földrajzból a szlovák neonácik

Nem erősek földrajzból a szlovák neonácik

Az Istenért, a nemzetért és a több földrajzóráért – ezzel a címmel számolt be a Sme című szlovák lap hírportálja a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) hegymászó akciójáról. A szélsőjobboldali párt tagjai egy a szlovák nemzeti ébredéssel kapcsolatos, 19. századi eseményre megemlékezve másztak meg egy hegycsúcsot, csak éppen nem azt, amelyiket akarták. A Facebookon azért nagy sikert arattak.

A párt pozsonyi kerületi szervezetének Facebook-oldalán jelent meg néhány fénykép a hatalmas szlovák zászlókat és pártzászlókat lobogtató aktivistákról egy hegycsúcson. A szöveg büszkén adta hírül, hogy a párttagok Gašpar Fejérpataky-Belopotocký, Ľudovít Štúr, Jozef Miloslav Hurban, Michal Miloslav Hodža és Samo Bohdan Hroboň szlovák nemzetébresztők tettére emlékeztek így, amikor azok 1841. augusztus 16-án megmászták a Magas-Tátrában található, 2494 méter magas Kriván csúcsot, hogy ott tartsanak összejövetelt. A bejegyzés azzal zárul, hogy nemzeti irányultságú pártként büszkék a szlovák hagyományokra, és kötpdnek hozzájuk.

Az ĽSNS közlése pontos, csakhogy a párt tagjainak a hagyománytisztelet közben sajnos nem sikerült megtalálniuk a megfelelő hegyet, és a Nagy-Fátrában található, 1709 méter magas Nagy-Kriván csúcsra kirándultak egyet. A facebookozók hamar felkapták a történetet, és vicces hozzászólások sora született.

PestiSracok facebook image

– írta az egyik, mire egy másik hozzáfűzte:

Mások ilyeneket írtak:

A körberöhögésre válaszul, néhány nappal később kitettek az oldalukra egy 2016 augusztusi, a Krivánon készült

csoportképet

azzal a szöveggel, hogy „a kedvelőinknek”. A szellemet azonban már kiszabadították a palackból, és itt is kaptak néhány biztató hozzászólást:

Hasonló kellemetlen beégést összehozott már magának a Szlovák Ébredés Mozgalom is. Ők 2016 áprilisában elég tágan értelmezték a szlovák területi követeléseket, mert „Gyönyörű és a miénk – szlovák” felirattal tettek ki a Facebook-oldalukra egy oregoni tájképet.

Szlovák-Oregon a Szlovák Ébredés Mozgalom szerint (forrás: facebook.com)

A Marián Kotleba vezette szélsőjobboldali párt általános megrökönyödést keltve, magabiztosan, 8 százalékot meghaladva jutott be a parlamentbe a 2016 márciusi választáson, megelőzve a szélsőjobboldali szavazókat korábban hagyományosan megszólító Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) is. Az SNS retorikája sokat finomodott Ján Slota pártból való kirúgása óta, a népszerűsége viszont jó ideje stagnál, amióta tagja a kormánykoalíciónak. A sokszor egészen konkrétan náci retorikát használó ĽSNS viszont feltartóztathatatlanul erősödik, mostanra a három legnépszerűbb párt közé emelkedett, sőt egyes felmérések szerint már Robert Fico miniszterelnök kormánypártját, a Smert is megelőzi.

forrás:

sme.sk

, facebook.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.