Pesti Srácok

Radikális lépésre szánják el magukat a lengyelek

Radikális lépésre szánják el magukat a lengyelek

Radikálisan át kell alakítani az igazságügyi rendszert, mivel csak ez jelent valódi változást - jelentette ki Jaroslaw Kaczynski csütörtök este a Trwam katolikus televízióban azzal összefüggésben, hogy a lengyel elnök bejelentette a bíróságokról szóló két törvény megvétózását.

A Jog és Igazságosság (PiS) elnöke "komoly hibának" minősítette, hogy Andrzej Duda államfő hétfői bejelentése szerint megvétózza az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő törvényeket. Kaczynski mindazonáltal úgy értékelte: "túl kell lépni ezen". Reményének adott hangot, hogy a PiS - Duda "jelentős részvétele mellett (...) - eléri célját, amelyet az ország teljes átépítése jelent (...), vagyis hogy eltöröljük mindazt, amit a kommunizmus hagyott maga után" - jegyezte meg a PiS elnöke.

- hangoztatta, úgy értékelve, hogy korábban ehhez nem voltak meg politikai körülmények. A kommunista múlt felszámolásaként jellemezte a PiS-nek a bíróságokról szóló törvényeit. A lengyel igazságügy, különösen a legfelsőbb bíróság állapotára utalva úgy vélekedett: el kell vetni mindazt, ami "nagyon rossz volt" az utóbbi 28 évben, a legfelsőbb bíróságot "teljességgel, radikálisan" kell átszervezni. Más tervezett reformok között a titkosszolgálatok átalakítását és a média úgynevezett "dekoncentrációját" (a nagy külföldi kiadók szerepének csökkentését a lengyel sajtópiacon) sorolta fel, valamint a diplomácia átalakítását. Úgy vélte: az igazságügyi reformhoz hasonlóan ezek a változások is határozott ellenállásba ütközhetnek. Egyéb reformok a gazdasági helyzeten is múlnak - mondta, megjegyezve: a változások egy részét a 2019-ben esedékes parlamenti választások után hajtanák majd végre. A politikus megerősítette: a PiS kivárja, amíg Duda kidolgozza a megvétózott törvények új változatait.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott. Hozzáfűzve: hallott olyan nyilatkozatokat, amelyek szerint "messzemenő változásról lesz szó, olyanról, amely valóban átalakítja a lengyel bíráskodást". Kaczynski arra utalhatott, hogy sajtóértesülések szerint Andrzej Duda az általa megvétózott, a legfelsőbb bíróságról szóló törvényhez képest bővítené a testület hatáskörét. Az eredeti jogszabálytervezet többek között nyugdíjba küldte volna a jelenlegi bírákat, hacsak az államfő kivételt nem tesz valakivel. Erre vonatkozó tervekről Duda környezete még nem nyilatkozott. A PiS elnöke bejelentette: amennyiben az új tervezet az igazságügyben mélyreható változásokat hoz, "nem lesz gond, a módosításokról, az egyes pontokról lehet majd vitatkozni". Arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottság (EB) szerdán gyors jogi következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, illetve felmentik a legfelsőbb bíróság tagjait, Kaczynski úgy értékelte: ez "pszichológiai nyomásgyakorlásra tett próbálkozás". Mint fogalmazott, az uniós jog Lengyelország mellett szól, "de az Európai Unióban sajnos régóta nem tartják be". Ahhoz, hogy Frans Timmermans, az EB első alelnöke egy hónapot adott Varsónak arra, hogy a brüsszeli testület ajánlásait megvalósítsa, a PiS elnöke ironikusan megjegyezte: "Kibírjuk ezt az egy hónapot". Meggyőződését fejezte ki, hogy a bizottsági eljárás utolsó szakasza végén a tagállamok nem döntenének egyhangúan Lengyelország ellen.

PS/MTI, Fotó: PAP/Bartłomiej Zborowski

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.