Pesti Srácok

Sokként érte Macron bejelentése az Európai Bizottságot

Sokként érte Macron bejelentése az Európai Bizottságot

Franciaország már idén nyáron a menedékkérelmek elbírálását végző uniós központokat, úgynevezett hot spotokat hoz létre Líbiában - jelentette be csütörtökön Emmanuel Macron francia elnök.

Az Élysée-palota este kiadott közleménye szerint biztonsági okokból "nem ma történik meg" a hot spotok létrehozása, de Franciaország augusztusban küldöttséget meneszt Líbiába, Nigerbe és Csádba, hogy tanulmányozza a terv kivitelezhetőségét.

- mondta el Macron egy orléans-i befogadó központban tett látogatása alkalmával.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá Macron. A francia államfő világossá tette, hogy akár európai uniós segítség nélkül is neki akar látni a menedékkérők afrikai átvilágításának. Elmondta, hogy a menekültekről és hontalanokról gondoskodó francia hivatal munkatársai fogja kirendelni az olaszországi, s majd a líbiai hot spotokba is.

- húzta alá Macron. Az elnöki hivatal nem sokkal később közleményben annak fontosságát hangsúlyozta, hogy ehhez teljesülniük kell olyan biztonsági feltételeknek, melyek jelenleg nem állnak fenn. "Azonosítottunk egy övezetet, amely Líbia déli, Niger észak-keleti, valamint Csád északi részét foglalja magában", amelyben a tervek szerint létrehozzuk a Francia Menekült- és Hontalanvédelmi Hivatal (OFPRA) ezen előretolt központjait" - olvasható az elnöki hivatal közleményében. "Már augusztus végén a helyszínre látogat az OFPRA küldöttsége, hogy lássa, ez hogyan kivitelezhető" - tette hozzá a közlemény, amely szerint "nagyon fontos biztosítani az ott dolgozók, illetve a menekültek és bevándorlók biztonságát és biztonságossá kell tenni az övezetet". Macron azt mondta: stabilizálni kell Líbiát. Ennek érdekében egyébként a héten vendégül látta a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány vezetőjét és az ország keleti részének döntő többségét uraló hadurat, akik tűzszüneti megállapodás megkötése és választások megtartása mellett kötelezték el magukat.

- húzta alá a francia elnök. Értesülések szerint Brüsszelt meglepte Macron kezdeményezése. Az Európai Bizottság egyik szóvivője szerint egyelőre nem tudnak nyilatkozni az ügyben, amit azzal indokolt, hogy nem állnak rendelkezésre részletek a javaslatról. A bizottság azonban kész mindennemű párbeszédre - tette hozzá. A német kormány szóvivője Macron javaslatával összefüggésben elmondta: Berlin az uniós tagállamokkal, különösen Franciaországgal és Olaszországgal arra törekszik, hogy gátat szabjon az illegális migrációnak a Földközi-tenger középső részén.

- fűzte hozzá. A Pro Asyl emberi jogi szervezet ugyanakkor élesen bírálta Macron javaslatát.

- hangoztatta Bernd Mesovic, a szervezet jogpolitikai szakértője. Hozzátette: Líbiában ehhez túlzottan ingatag állapotok vannak. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter viszont méltatta Macron bejelentését. A külügyminisztérium támogatja Macron tervét a Földközi-tengeri migrációs útvonal lezárására, valamint a menekülteket fogadó központok létesítésére Észak-Afrikában- írta a külügyi tárca vezetője a Twitteren. Christian Kern osztrák kancellár szintén üdvözölte a francia államfő javaslatát.

- olvasható közleményében. "Az olasz kormánynak és az EU-nak a líbiai parti őrség fejlesztésére tett erőfeszítéseivel együttvéve ez igazi fordulópont lehet" - fűzte hozzá Kern.

PS/MTI Fotó: Independent

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.