Pesti Srácok

A V4-ek sikerének jelképévé tenné az óriás ugrótornyot az Oikosz Alapítvány

A V4-ek sikerének jelképévé tenné az óriás ugrótornyot az Oikosz Alapítvány

Legyen az óriás ugrótorony a V4-ek sikerének jelképe - javasolja az Oikosz Alapítvány Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek, a 2017-es FINA Vizes Világbajnokság szervezéséért felelős kormánybiztosának írt nyílt levelében. A szervezet azt kéri, a világbajnokság végén ne bontsák le azonnal a Batthyányi téren felépített tornyot, hanem négy oldalát díszítsék fel a V4-ek zászlóival, így jelképezve az összefogást, és a csoport egyre növekvő világpolitikai szerepét. Az ötlet apropója még az aktuális magyar elnökség is. Az Oikosz Alapítvány a kezdeményezés megvalósításához felajánlotta lelkes közössége segítségét. Az alapítvány nyílt levelét változtatás nélkül közöljük.

Tisztelt Kormánybiztos Úr!

Elöljáróban engedje meg, hogy szívből gratuláljunk, illetve köszönetünket fejezzük ki Önnek és minden kollégájának, aki munkájával lehetővé tette, hogy a 2017-es vizes világbajnokság megrendezésével Magyarország ismét felkerüljön a nemzetközi sportvilág csúcsára.

Tisztelt Miniszter Úr!

PestiSracok facebook image

Egy civil kezdeményezéssel szeretnénk megkeresni Önt, illetve a szervezésben részt vevő munkatársait.

Az Oikosz Alapítvány, az alapítók célja szerint évek óta különböző programokkal, rendezvényekkel és kiadványokkal támogatja a magyar és az egyetemes kultúrát; fontosnak tartja továbbá a kárpát-medencei magyarság, illetve az európai nemzetek közös értékein alapuló természetes közösségeinek segítését, építését, mely közhasznú tevékenységnek elidegeníthetetlen része a sportkultúra támogatása is. Tagadhatatlan azonban, hogy a huszonegyedik században egy világszínvonalú sportrendezvény megszervezéséhez nem csupán vágy és akart, hanem számos anyagi beruházásra, fejlesztésre és minőségi létesítményre van szükség.

Levelünkben szeretnénk kezdeményezni azt, hogy a számos nagyszerű új létesítmény közül, az egyik legimpozánsabbat – bár ideiglenesen megvalósítottat – a Batthyányi téren, a Parlament épületével szemben felállított óriás ugrótornyot ne bontsuk el a vizes világbajnokság végén.

Az ugrótorony a sportrendezvény után legalább augusztus végéig legyen a Visegrádi Négyek összefogásának és növekedő világpolitikai szerepének jelképe az aktuális magyar elnökség apropóján.

Örömteli mindannyiunk számára az a tény, amelyről Tusnádfürdőn Orbán Viktor miniszterelnök úr is megemlékezett, miszerint az oly hosszú történelmi viszálykodás után, a Visegrádi Négyek országai egyre szorosabb egyetértésben, közösen, így sokkal nagyobb súllyal lépnek fel a régióban élő nemzetek és egész Európa érdekeiért a mindinkább kiszámíthatatlanná váló Európai Unióban.

Tisztelt Miniszter Úr!

Kérjük Önt, hogy amennyiben lehetősége van rá, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az óriás ugrótorony minden oldalon egy-egy magyar, cseh, szlovák és lengyel óriáslobogóval feldíszítve jelképezze a V4-ek összefogását és egyre erősödő világpolitikai szerepét.

Az Oikosz Alapítvány szerény lehetőségeivel és eszközeivel, ugyanakkor lelkes közösségével minden segítségét felajánlja az ügy sikerének érdekében.

Budapest, 2017. július 26.

Köszönettel és üdvözlettel:

Nagy Ervin, az Oikosz Alapítvány kuratóriumának elnöke

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.