Pesti Srácok

Ausztria megkezdte a menedékkérők átvételét az olaszoktól

Ausztria megkezdte a menedékkérők átvételét az olaszoktól

Ausztria az uniós menekültelosztási program keretében megkezdte menedékkérők Olaszországból történő átvételét - számolt be róla pénteken a Die Presse című osztrák napilap.

Olaszországból egyelőre ötven menekültet visznek át Ausztriába, csütörtökön már átszállították az első 15 embert. Közöttük egy szíriai származású személy és egy újszülött van, a többiek jellemzően húsz év körüliek és Eritreából jöttek. A menekülteket korábban regisztrálták már az olasz hatóságok és biztonsági szempontból is ellenőrizték őket. Miután megérkeztek Bécsbe, az alsó-ausztriai Traiskirchenben lévő menekültelosztó központba vitték őket, ahol majd eldöntik, hogy jogosultak-e védelemre. A további 35 ember áthelyezését "amilyen gyorsan csak lehet" igyekeznek megoldani - olvasható a cikkben. A belügyi tárca közlésére hivatkozó cikkben az olvasható, hogy elsősorban kísérő nélkül érkező kiskorúakat akarnak átvenni, és olyanokat, akik feltehetőleg jogosultak az országban maradásra. 2015-ben született uniós megállapodás arról, hogy a migrációs nyomásnak leginkább kitett országokból 160 ezer menekültet "elosztanak" az EU-tagállamok között. Ausztriának idén szeptemberig elvileg összesen mintegy kétezer menekültet kellene befogadnia, 1500-at Görögországból és ötszázat Olaszországból. Ausztria egyelőre csak ötven ember áthelyezését ígérte - közölte a Die Presse. A 2015-ben és 2016-ban érkezett menekültek magas száma miatt eddig Ausztriának nem kellett részt vennie a programban. Tavasszal koalíciós vitát eredményezett az áthelyezés végrehajtásának kérdése. Wolfgang Sobotka néppárti belügyminiszter úgy ítélte meg, hogy Ausztriának végre kell hajtania az áthelyezést. Kiállt azonban amellett, hogy egy új áthelyezési program megszervezésébe nem egyeznek bele, hiszen meglátása szerint először az uniós külső határok védelmére van szükség.

Ausztria korábban nem akart menekülteket fogadni

Christian Kern osztrák kancellár korábban még amellett állt ki, hogy Ausztria nem akar menekülteket fogadni az áthelyezési program keretein belül, mivel az illegálisan érkezők ellátásával az ország a befogadási kötelezettségét gyakorlatilag már teljesítette. A szociáldemokrata politikus tavasszal arra kérte az uniót, hogy értsék meg az ország álláspontját. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy válaszolt, hogy az Ausztriában benyújtott menedékkérelmek száma jelentősen visszaesett, Olaszország és Görögország pedig továbbra is nyomás alatt áll, és szükségük lenne a tehermentesítésre. Később a kancellár bejelentette, hogy Ausztria mégis befogad ötven kiskorú menekültet Olaszországból. A szerdán bemutatott integrációs jelentés szerint ugyan 2016-ban feleannyi menekült akart Ausztriában maradni mint egy évvel korábban, mégis továbbra is az átlagosnál több menedékkérelem érkezik az osztrák hatóságokhoz. Míg 2005-ben 22 ezer, 2010-ben 11 ezer és 2014-ben 28 ezer, addig 2015-ben mintegy 90 ezer menedékkérelmi eljárást adtak be Ausztriában. A tavaly benyújtott több mint 42 ezer menedékkérelem közül csaknem 22 ezer nyert pozitív elbírálást. Elsősorban Afganisztánból, Szíriából, valamint Irakból származók akartak az országban maradni.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, fotó (Illusztráció): MTVA

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.