Pesti Srácok

Egy kutatás szerint minél jobban ismerik, annál jobban utálják Sorost a szomszédaink

Egy kutatás szerint minél jobban ismerik, annál jobban utálják Sorost a szomszédaink

A Nézőpont Intézet felmérése szerint Kelet-Közép-Európában többnyire elégedettek a magyar állam bevándorláspolitikájával és úgy gondolják, hogy az ország jó irányba halad – mondta Fodor Csaba, az intézet ügyvezetője a köztelevízió M1-es csatornájának péntek reggeli műsorában.

A régió tíz országára kiterjedő júniusi közvélemény-kutatás szerint csak Németországban és Ausztriában kevésbé elégedettek a magyar migrációs politikával, ám ez az elemző szerint az ottani média által irányított „masszív véleménystruktúra” következmény lehet. A V4-ek lakosságában teljes az egyetértés a kötelező betelepítési kvóták elutasításában, és ahol ismerik Soros Györgyöt, ott többségében negatív róla a vélemény, és sok megkérdezett eljönne Magyarországra a következő öt évben – nyilatkozta a szakember.

Forrás: Nézőpont Intézet

Elutasítják a kötelező betelepítést

PestiSracok facebook image

A Nézőpont Intézet 2017. június 6. és 2017. július 6. között tíz közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária) végzett közvélemény-kutatást. A felmérés rámutat, hogy a vizsgált országokban elsöprő többség ellenzi a kötelező betelepítés tervét. A teljes, tíz országból álló minta alapján a közép-európaiak körében tízből közel nyolcan utasítják el az elképzelést (a megkérdezettek 75 százaléka). Ez az arány a kelet-közép-európai államokat nézve (tehát Németország és Ausztria nélkül) átlagosan eléri a 80 százalékot. Az illegális bevándorlók befogadása mellett kiállók aránya még a leginkább befogadáspárti Németországban is csak 15, Ausztriában pedig 8 százalékos. A legális úton érkező bevándorlók befogadása esetében már más a helyzet, itt a megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) számít megengedőnek.

A kutatás kitért arra is, hogy a közép-európaiak mennyire támogatják a magyar kormány bevándorlási politikáját. Itt elsősorban a kutatásban szereplő három visegrádi ország (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) álláspontját érdemes kiemelni. Ezen országok esetében átlagosan kétszer többen támogatják a magyar kormány bevándorlási politikáját (53 százalék), mint ahányan ellenzik azt (27 százalék). Ez az arány a németek és osztrákok esetében fordított, itt átlagosan 26 százalék szimpatizál a magyar kormány bevándorlási politikájával és 61 százalékuk ellenzi.

Forrás: Nézőpont Intézet

Minél jobban ismerik, annál kevésbé szeretik Sorost

A kutatás a bevándorlásra vonatkozó kérdések mellett külön kitért Soros György személyére. Az adatok rámutatnak, hogy Soros jelenleg kevésbé számít ismertnek Közép-Európában, a teljes minta háromötöde (62 százalék) nem ismeri személyét, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre. Az amerikai spekuláns ismertsége ugyanakkor Romániában kimondottan magas, itt a megkérdezettek 63 százaléka véleményt tudott alkotni Soros György személyéről. Szerbiában a véleményt alkotók köre 49, Szlovákiában 47, míg Horvátországban és Bulgáriában egyaránt 46 százalékos, e négy országban is sokan ismerik tehát Soros személyét. Az adatok elemzése arra is rámutat, hogy minél magasabb az adott országban Soros ismertsége, annál kevésbé szimpatizálnak vele. Azokban az országokban (Románia, Szerbia, Szlovákia, Horvátország, Bulgária), ahol Soros ismertsége magasabb, átlagosan a megkérdezettek harmada (33 százalék) van negatív véleménnyel róla, míg a pozitív vélemények aránya átlagosan mindössze egyötödös (18 százalék). Mindez azt jelenti, hogy ezekben az országokban a Soros személyét ismerők körében átlagosan kétharmados többségben (65 százalék) vannak a vele szemben negatív véleménnyel bírók. Legkevésbé egyébként a románok (42 százalék) és a szerbek (39 százalék) szimpatizálnak Sorossal.

Forrás: Nézőpont Intézet, MTI. Vezető kép: hirado.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.