Pesti Srácok

Egy kutatás szerint minél jobban ismerik, annál jobban utálják Sorost a szomszédaink

Egy kutatás szerint minél jobban ismerik, annál jobban utálják Sorost a szomszédaink

A Nézőpont Intézet felmérése szerint Kelet-Közép-Európában többnyire elégedettek a magyar állam bevándorláspolitikájával és úgy gondolják, hogy az ország jó irányba halad – mondta Fodor Csaba, az intézet ügyvezetője a köztelevízió M1-es csatornájának péntek reggeli műsorában.

A régió tíz országára kiterjedő júniusi közvélemény-kutatás szerint csak Németországban és Ausztriában kevésbé elégedettek a magyar migrációs politikával, ám ez az elemző szerint az ottani média által irányított „masszív véleménystruktúra” következmény lehet. A V4-ek lakosságában teljes az egyetértés a kötelező betelepítési kvóták elutasításában, és ahol ismerik Soros Györgyöt, ott többségében negatív róla a vélemény, és sok megkérdezett eljönne Magyarországra a következő öt évben – nyilatkozta a szakember.

Forrás: Nézőpont Intézet

Elutasítják a kötelező betelepítést

PestiSracok facebook image

A Nézőpont Intézet 2017. június 6. és 2017. július 6. között tíz közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária) végzett közvélemény-kutatást. A felmérés rámutat, hogy a vizsgált országokban elsöprő többség ellenzi a kötelező betelepítés tervét. A teljes, tíz országból álló minta alapján a közép-európaiak körében tízből közel nyolcan utasítják el az elképzelést (a megkérdezettek 75 százaléka). Ez az arány a kelet-közép-európai államokat nézve (tehát Németország és Ausztria nélkül) átlagosan eléri a 80 százalékot. Az illegális bevándorlók befogadása mellett kiállók aránya még a leginkább befogadáspárti Németországban is csak 15, Ausztriában pedig 8 százalékos. A legális úton érkező bevándorlók befogadása esetében már más a helyzet, itt a megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) számít megengedőnek.

A kutatás kitért arra is, hogy a közép-európaiak mennyire támogatják a magyar kormány bevándorlási politikáját. Itt elsősorban a kutatásban szereplő három visegrádi ország (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) álláspontját érdemes kiemelni. Ezen országok esetében átlagosan kétszer többen támogatják a magyar kormány bevándorlási politikáját (53 százalék), mint ahányan ellenzik azt (27 százalék). Ez az arány a németek és osztrákok esetében fordított, itt átlagosan 26 százalék szimpatizál a magyar kormány bevándorlási politikájával és 61 százalékuk ellenzi.

Forrás: Nézőpont Intézet

Minél jobban ismerik, annál kevésbé szeretik Sorost

A kutatás a bevándorlásra vonatkozó kérdések mellett külön kitért Soros György személyére. Az adatok rámutatnak, hogy Soros jelenleg kevésbé számít ismertnek Közép-Európában, a teljes minta háromötöde (62 százalék) nem ismeri személyét, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre. Az amerikai spekuláns ismertsége ugyanakkor Romániában kimondottan magas, itt a megkérdezettek 63 százaléka véleményt tudott alkotni Soros György személyéről. Szerbiában a véleményt alkotók köre 49, Szlovákiában 47, míg Horvátországban és Bulgáriában egyaránt 46 százalékos, e négy országban is sokan ismerik tehát Soros személyét. Az adatok elemzése arra is rámutat, hogy minél magasabb az adott országban Soros ismertsége, annál kevésbé szimpatizálnak vele. Azokban az országokban (Románia, Szerbia, Szlovákia, Horvátország, Bulgária), ahol Soros ismertsége magasabb, átlagosan a megkérdezettek harmada (33 százalék) van negatív véleménnyel róla, míg a pozitív vélemények aránya átlagosan mindössze egyötödös (18 százalék). Mindez azt jelenti, hogy ezekben az országokban a Soros személyét ismerők körében átlagosan kétharmados többségben (65 százalék) vannak a vele szemben negatív véleménnyel bírók. Legkevésbé egyébként a románok (42 százalék) és a szerbek (39 százalék) szimpatizálnak Sorossal.

Forrás: Nézőpont Intézet, MTI. Vezető kép: hirado.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.