Kikopott a cigányügyből a tiszta, ésszerű hozzáállás
Az emberek őszintén vágytak arra, hogy a cigánykérdés közbeszéd tárgya legyen, miközben a budapesti értelmiség azzal volt elfoglalva, hogy az őszinteséget és a bátorságot már csírájában elfojtsa - hangzott el a Bogdán Lászlóval, Cserdi polgármesterével, és Forgács István romaügyi szakértővel készült kettős interjúban. A Figyelőnek arról is beszéltek, a politika nem foglalkozott érdemben a cigánysággal, holott 320-350 olyan település van, ahol többségben vannak a cigányok, és félő hogy 20-30 év múlva "rezervátumok" lesznek belőlük. Mint hozzátették, "megengedte a világ, hogy úgy csinálhassunk, mintha velünk, cigányokkal másképpen kellene bánni."
Bogdán László, Cserdi polgármestere a figyelőnek adott kettős interjúban arról beszélt, sok mindennel vádolták már meg, nevezték már rasszistának, cigány bűnözőnek, homofóbnak, látens melegnek és diktátornak is. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, annyiban keménykezű, hogy megtanítja az embereket a becsületes munkavégzésre. Mint az interjúban fogalmaz, „benn a házban humanistának kell lenni, kint a földön következetesnek”. Elmondta, ebben az évben tízen végeztek az iskolában, ebből hárman mennek gimnáziumba és vannak rendőrtanulók is.
Az emberek tudják, hogy karambolozhatnak velem, ha nem figyelnek a gyerekek tanulására
– jegyezte meg hozzátéve, véleménye szerint nem lehet az emberekre rátelepedni, hagyni kell teret a számukra, de amikor „elmennek az idiótaságba”, akkor szólni kell nekik.
Rezervátum?
A polgármester arról is beszélt, az az egyik legfontosabb célja, hogy megszűnjön a faluban a közmunka, mint megjegyezte, segély már régen nincs. Bogdán László véleménye szerint a politikát a rendszerváltás óta nem érdekli a cigánykérdés, pusztán kiemelnek és mutogatnak néhány „díszcigányt”. Mint megjegyezte, jelenleg 320-350 település van Magyarországon, ahol többségben vannak a cigányok.
20-30 év múlva mi lesz ezekből a településekből, rezervátum?
– tette fel a kérdést.
A budapesti értelmiség
Forgács István romaügyi szakértő a párosinterjúban elmondta, az emberek őszintén vágytak arra, hogy a cigánykérdés közbeszéd tárgya legyen, miközben a budapesti értelmiség semmi nem foglalkozott, minthogy az őszinteséget és a bátorságot már csírájában elfojtsa, legyen szó Zámolyról, Olaszliszkáról, vagy Tatárszentgyörgyről. Hozzátette, olyan szituáció alakult ki a közbeszédben, mintha folyamatosan ki kellene mindent ellensúlyozni valamit, ha valami fáj az egyik oldalon, akkor meg kell említeni valami rosszat a másik oldalról is, ez ugyanakkor nem vezet a problémák megoldásához.
Elegendőek a meglévő erőforrások
A szakértő föltette, ugyan mi akadályozza más települések cigány vezetőit, hogy a Cserdihez hasonlóan őszintén beszéljenek. Véleménye szerint az állam kellő forrást biztosít a közfoglalkoztatásra, az ingyenes étkezésre, tankönyvre, ösztöndíjakra. Hozzátette, „a meglévő erőforrások igenis alkalmasak a felzárkózás előremozdítására”, csak értő helyi vezetők kellenek. Forgács István szerint Cserdi az a település, ahol a kormány elképzelései jól illeszkednek a polgármester látásmódjához. Mint megjegyezte, egy településen visszatérni a munkanélküli segélyezéshez sokkal nehezebb helyzetet teremt a cigány lakosság jövője szempontjából. Véleménye szerint a meglévő jogszabályi környezet sokkal inkább teret ad egy Cserdi típusú település elképzeléseinek megvalósításához. Forgács szerint, ha egy közösség el akarja hinni, hogy el tud érni valamit, akkor el fogja érni, és „Cserdiben a közösség abban erősíti meg magát, ami racionális”.
Mint hozzátette, úgy látja, a kormány örülne, ha sokkal több Bogdán Lászlóhoz hasonló autonóm, felelősséget vállalni tudó cigány vezető lenne, aki a meglévő uniós és hazai forrásokat használni tudná. Véleménye szerint Bogdán a legegyszerűbb kérdésekre a legegyszerűbb megoldásokat, válaszokat adja, viszont
kikopott a cigányügyből az elmúlt húsz évben a tiszta, ésszerű hozzáállás, és sokan nem akarják látni a valóságot.
Megengedte a világ
Forgács István hangsúlyozta, ha a cigányok a jövőben sem dolgoznak, nem lesz, aki megtermelje a tanár, a rendőr vagy a nővér bérét. Hozzátette, a cigányság elvárásainak reálisnak kell lennie, ha nincs végzettségük el kell vállalniuk a nehezebb munkát, és a gyermekeik taníttatásába kell fektetniük, hogy már olyan használható szakmákat tanuljanak – asztalos, pék, puncér – amivel boldogulni tudnak. Kitért arra is, az elcigányosodó falvakban több cigány pedagógusra lenne szükség, hogy a tanulók ne tudjanak visszaélni a tanár előtt a cigányságukkal. Mint fogalmazott,
megengedte a világ, hogy úgy csinálhassunk, mintha velünk, cigányokkal másképpen kellene bánni.
A teljes interjút a Figyelő csütörtöki számában olvashatják.
Forrás: Figyelő; fotó: kisalfold.hu
