Pesti Srácok

Líbia benyújtotta a számlát az olaszoknak

Líbia benyújtotta a számlát az olaszoknak

Kórházakat és iskolákat, az infrastruktúra és a közbiztonság kiépítését, valamint munkahelyteremtő programok finanszírozását kérték Líbia polgármesterei Olaszországtól a migránsok Európába indulásának megfékezéséért cserébe - mondta el Marco Minniti olasz belügyminiszter a Corriere della Sera olasz napilapban kedden megjelent interjúban.

A cikk szerint Líbia tizennégy városának polgármestere kért anyagi támogatást az olasz kormánytól az embercsempészekkel szembeni együttműködés biztosítására. A finanszírozási "listát" a líbiai városok vezetői a római belügyminisztériumban nyújtották át, amikor augusztus 26-án Marco Minnitivel találkoztak. A miniszter mostani beszámolója szerint olyan kulcsfontosságú városok mondtak igent az embercsempészettel szembeni fellépésre mint a líbiai tengerparti Szabráta, ahonnan az utóbbi években az Olaszországba átjutott migránsok többsége elindult. Szabráta polgármestere egyebek között csatornarendszer kiépítéséhez, valamint kórházfejlesztéshez kért segítséget az olasz féltől.

Hasonlóképpen a többi líbiai polgármester óvodák és iskolák építésére, a városok víz- és áramellátásnak helyreállítására, utcai biztonsági kamerák hálózatára, a helyi rendőrségi irodák helyreállítására, valamint munkahelyteremtési programokra és sportlétesítményekre kért finanszírozást, hangsúlyozva, hogy utóbbiak is elengedhetetlenek a líbiai fiatalok röghöz kötéséhez, hogy ne a kivándorlásban vagy az embercsempészetben találják meg az egyetlen lehetséges megélhetési módot.

Marco Minniti nem mondott összeget, de hangsúlyozta, hogy az olasz kormány finanszírozása mellett a líbiai városok támogatására az Európai Unió is hároméves keretet biztosított. Hozzátette, hogy az olasz államnak az Olaszországba érkezett migránsok elszállásolása és ellátása havonta 100 millió euróba kerül, és a jövőben ennek egy részét Líbiai gazdaságának fejlesztésére fordíthatnák. Minniti az utóbbi hónapokban többször találkozott a líbiai polgármesterekkel, akiket hasznos szövetségesnek tart az embercsempészekkel szembeni fellépésben Ennek egyik eredménye az is, hogy augusztusban a líbiai egységkormány saját hatáskörébe vonta a felségvizek ellenőrzését, ami három év óta először minimálisra, 90 százalékkal csökkentette a kivándorlást az olaszországi partok felé.

PestiSracok facebook image

A két ország közötti történelmi kapcsolat miatt Olaszország mindig is támogatta Líbia gazdaságát, amely kőolaj- és gázmezői miatt is jelentős Itália számára. Utoljára Róma 2009-ben írt alá 5 milliárd eurós finanszírozást Líbiával, amely azonban az országot akkor vezető Moammer Kadhafi halála miatt, két évvel később megszakadt.

Marco Minniti kiemelte, hogy a hétfőn Párizsban rendezett migrációs csúccsal egy időben a római belügyminisztériumban ismét fogadták a közép-afrikai Niger, Mali, Csád valamint Líbia hatósági képviselőit, akikkel a nyár folyamán már többször egyeztettek. A találkozón a migráció kiindulási térségének számító közép-afrikai államok, valamint a tranzitország Líbia határvédelméről volt szó. A következő hetekben folytatják a találkozósorozatot, amelynek célja az afrikai országok, kiemelten Líbia határőrségének megerősítése.

Forrás: MTI; fotó: politico.eu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.