Pesti Srácok

Milliárdokat hagynak a nyertesek az állami lottócégnél

Milliárdokat hagynak a nyertesek az állami lottócégnél

Tavaly 1,163 milliárd forint volt az át nem vett nyeremények összege, tavalyelőtt 1,906, 2014-ben 1,47, 2013-ban pedig 1,28 milliárd – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Szerencsejáték Zrt. A játékszervező szerint a kisebb nyereményekről esetenként megfeledkeznek a játékosok, de az át nem vett nagy nyeremény meglehetősen ritka, bár előfordult már ilyen is. Az ötös lottó esetében néhány éve például 430 millió forintért nem jelentkezett a nyertes, a hatos lottón pedig 2000-ben 214 millió forintos főnyereményét nem vette fel a játékos.

Az állami lottócégnél külön szabályozás vonatkozik ezekre az esetekre: ha nem jelentkeznek a nyereményért, akkor az át nem vett nyeremények alapjából el kell különíteni egy alapot, melynek nyeremények céljára történő felhasználását az állami adóhatóságnak külön be kell jelenteni. Ez fedezheti a különsorsolások nyereményeit, legyen az tárgy-, pénznyeremény vagy a számhúzók nyereménye, illetve kiegészíthetik vele az egyes játékok nyereményalapját. Kiemelkedő népszerűsége miatt a Szerencsejáték Zrt. életében továbbra is meghatározó bevételi forrás az ötös és a hatos lottó, valamint a többi számsorsjáték. Tavaly például 138 milliárd forintos forgalom származott ebből a kategóriából, ami majdnem 36 százaléka az esztendő teljes, 385 milliárdos árbevételének. A számsorsjátékok mellett az elmúlt évben fogadásokból 170 milliárd, sorsjegyek értékesítéséből pedig 77 milliárd forint folyt be. Az ötös lottón idén eddig egyetlen telitalálatos szelvény volt, a hatos lottón három, a skandináv lottón és jokeren 11, és februárban az Eurojackpoton is megszületett az első magyar telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. szerint a magyar piac sajátossága, hogy a kereslet dinamikusan növekszik a bukmékeri fogadások, a gyorsabb ritmusú játékok és a sorsjegyek iránt, miközben a totalizatőri fogadások – amelyben a téteket összeadják, és a játékrendben előre engedélyezett arányban és rendszerben szétosztják – veszítenek népszerűségükből. A hagyományos lottók iránti kereslet akkor ugrik meg jelentősen, ha nő a megnyerhető összeg. Ez az ötös lottó esetében a legszembetűnőbb. Hetente átlagosan 3,5 millió szelvény fut be, a legutóbbi telitalálat (2017. március) elérésekor több mint 4,8 millió alapjátékot regisztráltak. Az ötösön legfeljebb egy évig tarthat a halmozódás, és ha ekkor sincs telitalálatos szelvény, akkor a főnyereményt felosztják a többi nyertes között. A Szerencsejáték Zrt. a nyereményalap 47 százalékát fordítja nyereményekre (egészen pontosan a személyi jövedelemadót is tartalmazó bruttó nyereményekre).

Forrás: vg.hu, fotó: Horváth Péter Gyula

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.