Mintha Brüsszel tovább akarná élezni a feszültséget
Olybá tűnik, mintha Brüsszel tovább szeretné élezni a feszültségeket, és nem a megoldást keresné magyar ügyekben - nyilatkozta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton az Origo hírportálnak.
Kifejtette: a kormány hétfőn küldi el a választ az Európai Bizottságnak a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében, illetve a külföldi egyetemekkel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásra. A kormány sérelmezi, hogy a legutóbbi öt ügyben csupán egy hónapot adott a testület arra, hogy a kabinet válaszoljon, szemben a korábbi, bevett gyakorlattal, amikor két hónap állt rendelkezésre. Ezzel az államtitkár szerint sérült a védelemhez való jog, mert máskor van lehetőség személyes egyeztetésre.
Hangsúlyozta, ezek a rövidítések azt vetítik előre, hogy az álláspontok távol vannak és minél előbb bírósági szakaszba akarják juttatni az ügyeket, így olybá tűnik, mintha a feszültségeket szeretnék élezni ahelyett, hogy a megoldást keresnék.
A külföldről támogatott szervezetek ügyében az államtitkár szerint ésszerű ellenérvet nem tudott a bizottság bemutatni, a Velencei Bizottság pedig teljesen legitimnek minősítette a kormány lépését. Hozzáfűzte, hogy a bizottság érvelésével szemben a nyár elején elfogadott törvény semmilyen módon nem szabályozta újra az egyesülésre vonatkozó részeket. Ebből is látszik, hogy csak arra összpontosítanak, hogy mibe lehet belekötni - fogalmazott az államtitkár.
Sérelmezte, hogy Hans Timmermansnak, a bizottság alelnökének már akkor megvan a véleménye bizonyos dolgokról, amikor a magyar jogszabálytervezeteknek még a fordítása sem készült el. Korábban a "Soros-egyetem" ügyében a felsőoktatási törvény megsértését említette, most már a szolgáltatások szabad áramlását félti.
Völner Pál úgy vélekedett, hogy mostanra helyrebillentek a dolgok, az unió elismerte, és a Velencei Bizottság is megállapította állásfoglalásában, hogy a felsőoktatás szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik.
Meglátása szerint az uniós szervezetek és a külföldi kormányok körében van egy olyan fajta félelem a nem kormányzati szervezetektől (NGO), ami megfelelési kényszerhez vezet. Nem véletlen - fűzte hozzá -, hogy az EP is szigorítani szerette volna az NGO-kra vonatkozó szabályokat, de a magyar szabályozás és a körülötte lévő viták miatt elálltak ettől.
A válaszlevél elküldése után az államtitkár ha "jogász fejjel" gondolkodna arra számít, hogy tudomásul veszik a magyar kormány álláspontját. Ha azonban továbbra is folytatódik a "politikai hadjárat", akkor újabb levélváltás után a bíróság elé kerül az ügy. Furcsának nevezte, hogy miközben az unió intézményei meglehetősen lomhán viselkednek bizonyos kérdésekben, most magyar ügyekben mintha felgyorsultak volna a dolgok, és a különböző intézmények közötti összhang nagyon jól működik. Megjegyezte: ezekben az ügyekben konkrét sérelmet nem sikerült pontosan meghatároznia a bizottságnak, így "meglehetősen gyenge a muníció", de ez egy "koncepciós eljárásban" nem számít.
A kvótaperrel kapcsolatban Völner Pál elmondása szerint szeptemberben várható döntés. A kormány álláspontja szerint az uniós joggal ellentétes döntés született az áthelyezésről. Ha ennek ellenére a bíróság jogosnak ismeri el a belügyminiszterek többségi, de nem egyhangú döntését, akkor a kötelezettségszegési eljárás tovább folytatódik megjósolhatatlan végkimenetellel.
Völner Pál elmondta még, hogy az uniótól nem idegen, hogy beleszóljon a magyarországi választási kampányba, 2006-ban erre hivatkozva nem hozták nyilvánosságra a költségvetés számait, és ezzel közvetve elismerték, hogy olyan számok voltak benne, amelyek az akkori kormány bukását okozták volna.
MTI; Fotó: Híradó
