Pesti Srácok

A német külügyminiszter szerint nincs olyan baloldali terrorizmus, ami a jobboldalival összehasonlítható lenne

A német külügyminiszter szerint nincs olyan baloldali terrorizmus, ami a jobboldalival összehasonlítható lenne

A német külügyminiszter szerint Donald Trump amerikai elnök óriási hibát követett el, és megengedhetetlen módon relativizálta a szélsőjobboldali erőszakot, amikor egyenlőségjelet tett a virginiai Charlottesville-ben szélsőjobb- és baloldali csoportok által elkövetett erőszak közé.

Sigmar Gabriel a dpa német hírügynökségnek csütörtökön nyilatkozva párhuzamot vont a július 7-8-i hamburgi G20-csúcstalálkozó utáni, illetve a Charlottesville-ben történt zavargásokat követő belpolitikai viták között. Mindkét esetben azonosnak tekintették a szélsőjobb- és baloldali erőszakot, ráadásul a németországi eseményeket megpróbálták felhasználni a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elleni politikai támadásra - mondta. "

- mondta a német külügyminiszter. Vezető német jobboldali politikusok a hamburgi anarchista zavargások kapcsán azzal vádolták a szociáldemokrata pártot, amely a német kikötővárost kormányozza, hogy szemet huny a baloldali szélsőségesség felett. Az SPD-s Gabriel hangsúlyozta, hogy nem akarja a hamburgi rendzavarásokat alábecsülni, de Németországban "nem lehet egyenlőségjelet tenni a bal- és jobboldali szélsőségesek közé". Charlottesville-ben szombaton egy szélsőjobboldali rendezvényen szabadult el az erőszak: ellentüntetők jelentek meg, és a két csoport verekedését a rendőrségnek kellett megfékeznie. Az összecsapás után néhány órával egy gépkocsi nagy sebességgel több száz ellentüntető közé hajtott, aminek következtében egy fiatal nő meghalt. Donald Trump első nyilatkozatában általánosságban ítélte el az erőszakot, és nem nevezte nevén a fehér fajgyűlölőket, a neonácikat és a Ku Klux Klan tagjait. Emiatt számos bírálat érte az elnököt, aki a későbbiekben megnevezte az atrocitások felelőseit.

PestiSracok facebook image

PS/MTI, fotóa: dpa

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.