Pesti Srácok

A német lakosság szerint továbbra is a bevándorlás a legfontosabb társadalmi kihívás 

A német lakosság szerint továbbra is a bevándorlás a legfontosabb társadalmi kihívás 

Németországban tavaly után az idén is a bevándorlást és az integrációt tartja a legnagyobb társadalmi kihívásnak a lakosság többsége - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A GfK nonprofit piackutatási egyesület (GfK Verein, a GfK nemzetközi piac-, és közvélemény-kutató társaság többségi tulajdonosa) felmérése szerint a németek 56 százaléka gondolja azt, hogy a bevándorlás és a bevándorlók társadalmi beilleszkedése a leginkább sürgető közös feladat.

Ez ugyan jelentős csökkenés 2016-hoz képest, amikor 83 százalék nevezte meg a bevándorlást és az integrációt legfontosabb feladatként, de meghaladja a 2015-ben mért 35 százalékot.

PestiSracok facebook image

- magyarázta az adatok alakulását Raimund Wildnert, a GfK Verein ügyvezetője az egyesület közleménye szerint.

A legfontosabb kihívások rangsorában a szegénység áll a második helyen, a németek 17 százaléka tartja ezt a legnagyobb gondnak, ami 7 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest és a legmagasabb érték az 1992 óta évente elvégzett felmérés történetében. Főleg az időskori elszegényedés veszélye kelt aggodalmat a németek körében.

A harmadik helyen a bűnözés áll, 16 százalékkal, ami 6 százalékpontos növekedés éves összevetésben.

A negyedik leggyakrabban említett társadalmi probléma a munkanélküliség, az ötödik a nyugdíjak ügye, a hatodik helyen az árak és a vásárlóerő alakulása áll, míg a hetedik helyen az oktatáspolitika, a nyolcadik helyen a szociális ellátórendszerek állapota, a kilencedik helyen pedig a külpolitika és az Európa-politika következik.

Most először bekerült a tíz leggyakrabban említett társadalmi kihívás közé a terrorizmus, a németek 9 százaléka tartja ezt a legnagyobb gondnak, ami 5 százalékpontos növekedés a tavalyihoz képest, és legfőképpen annak tulajdonítható, hogy az előző - tavaly tavasszal végzett - felmérés óta Németország is az iszlamista terrorizmus célkeresztjébe került.

A Nemzetek kihívásai 2017 (Challenges of Nations 2017) nevű felméréshez világszerte 24 országban készítettek interjúkat, összesen 27 500-at. Mindenkitől azt kérdezték: "Ön szerint melyek a legfontosabb feladatok, amelyeket ma (az adott országban) meg kell oldani?". A közlemény szerint Magyarországon nem készítettek ilyen interjúkat.

A bevándorlás és az integráció ugyan valamennyi országot együttvéve nem került be a legfontosabbnak tartott társadalmi kihívások tízes rangsorába, de az első számú feladatnak tartják Németország mellett Ausztriában, Svédországban, Svájcban és az Egyesült Államokban is.

A globális rangsort a munkanélküliség vezeti 24 százalékos aránnyal.

MTI; Fotó: Mandiner

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.