Pesti Srácok

Strasbourg Majtényiék pártjára kelt, ezért puhítani kell a nemzetbiztonsági törvényt

Strasbourg Majtényiék pártjára kelt, ezért puhítani kell a nemzetbiztonsági törvényt

Módosítja a kormány a nemzetbiztonsági törvényt. Eszerint újságírót, képviselőt és egyházi személyt a jövőben csak az adatvédelmi hatóság engedélyével lehet lehallgatni. A módosítás előzménye, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Majtényi László vezette Eötvös Károly Intézetnek adott igazat a magyar állam elleni perében.

Változik a nemzetbiztonsági törvény, nagyobb kontroll alá kerülnek a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést végző szervek – legalábbis ez olvasható ki egy most közzétett törvényjavaslatból. A törvény több ponton változik, de talán az egyik leglényegesebb, hogy ha a jövőben egy médiamunkásról, egy parlamenti képviselőről vagy egy egyházi személyről akarnak információkat gyűjteni és ehhez külső engedélyhez kötött eszközt használnának fel, akkor erről előzetesen értesíteni kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Ennek a szervezetnek a vezetője Péterfalvi Attila, aki éppen nemrég bírálta a Belügyminisztériumot egy, a titkos megfigyeléseket érintő törvényjavaslat miatt. A külső engedélyhez kötött titkos információszerzés lehet egyébként például a telefonlehallgatás vagy az, ha valakinek a lakásába, irodájába lehallgatót telepítenek. Nem kell külső engedély olyan tevékenységhez, mint például a figyelés, tehát amikor az érintettet követik. A külső engedélyt a miniszter vagy bíró adja meg.

Hagytuk, hogy Majtényiék nevessenek a végén

A törvénymódosítás indoklásából kiderül, hogy a titkos megfigyeléssel kapcsolatos jogszabálymódosítás egy elbukott pernek a következménye. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben hozott, 2016 júniusában jogerőre emelkedett ítélete több vonatkozásban is az Európai Emberi Jogi Egyezményébe ütközőnek minősítette a nemzetbiztonsági törvény titkos információgyűjtési rendelkezéseit. A Szabó és Vissy ügy lényege, hogy az Eötvös Károly Intézet (Ekint) két korábbi munkatársa azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert a TEK pusztán miniszteri engedély alapján, bírói jóváhagyás nélkül folytathatott titkosszolgálati megfigyeléseket.

PestiSracok facebook image

Az Ekintet a balliberális ellenzék „alternatív” államfőjelöltje, Majtényi László vezeti. Mint arról a PestiSrácok.hu beszámolt, az Ekint 2010-től 2017-ig több mint 145 millió forintot kapott Soros György amerikai pénzügyi spekuláns szervezeteitől.

Forrás: Index. Vezető kép: Népszava

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.