Pesti Srácok

Tömegsírokra bukkantak a lázadóktól visszafoglalt egyik faluban az afgán hatóságok

Tömegsírokra bukkantak a lázadóktól visszafoglalt egyik faluban az afgán hatóságok

Ötvenöt holttestre bukkantak négy tömegsírban az afgán hatóságok szerdán a tálib felkelőktől két napja visszafoglalt Mirza Olong síita faluban. - közölte Zabihullah Amámi, a tartományi kormányzó szóvivője. A település a síita hazara etnikumhoz tartozik, az észak-afganisztáni Szári-Pul tartományban van.

Amámi szerdai közlése szerint az áldozatokra az előző nap akadtak rá a hatóságok. Mindegyikük férfi, köztük három gyermek is van - mondta Amámi hozzátéve, hogy az áldozatok nagy részét lefejezték, a többieknek lövés okozta a halálát. Mirza Olongot a múlt hét elején vették be az afgán kormány ellen harcoló tálibok, a támadás során legalább 62 ember meghalt - részletezte a szóvivő. Megjegyezte, hogy a halálos áldozatok száma növekedhet, mivel a hatóságok jelenleg is a település átfésülését végzik. A faluból elmenekülő lakosok beszámolói szerint a tálibok az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet harcosaival közösen támadtak és együtt mészárolták le a civileket. Ezt a tálibok tagadták, azt állítva, hogy csakis ők támadták meg a falut, és visszautasították a vádat, miszerint civil lakosokat öltek. Ezzel szemben az IÁ hétfőn kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy tagjai vezették a falu ellen a támadást, és a síita muszlimok lemészárlását is magukra vállalták. A táliboknak és az Iszlám Állam dzsihadistáinak is a Washington támogatását élvező kabuli kormány megdöntése a céljuk - egyebek között - azért, hogy a saría (iszlám törvénykezés) radikális értelmezésén alapuló állammá alakítsák Afganisztánt. Ugyanakkor a két csoport éles ellentétben áll egymással vezetőségi és taktikai kérdések tekintetében. A IÁ helyi ága javarészt az elégedetlen tálibok soraiból toborzódik. Washington adatai szerint a kormányellenes fegyveres csoportok - köztük a tálibok - az elmúlt időszakban erősítették térségbeli befolyásukat, és az ország területének legalább 43 százalékát uralják azóta, hogy a NATO 2014 végén befejezte harci misszióját az országban, és a külföldi katonák túlnyomó többsége távozott Afganisztánból.

PS/MTI, Fotó: RTnews

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?