Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: a kvótaperben politikailag motivált döntést hozott a bíróság

Alapjogokért Központ: a kvótaperben politikailag motivált döntést hozott a bíróság

Annak ellenére, hogy az Európai Bíróság nem foglalkozhatna politikai érvekkel, politikailag motivált döntést hozott, amikor a kvótaperben elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét - jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

Ugyanis azt a jól felépített, logikus, egymásra épülő jogi érvek sorozatát tartalmazó rendszert, amit a magyar és szlovák kereset is tartalmazott, a bíróság nem tudta cáfolni - közölte Kovács István. Ugyanakkor abban a kérdésben tárgyszerű volt a döntés, hogy kimondta: a migránsok áthelyezéséről szóló határozat határideje szeptember 26-án lejár, amivel nehéz helyzetbe hozta az Európai Bizottságot (EB) - tette hozzá. Magyarázatképpen elmondta: az EB-nek most el kell dönteni, hogy az ideiglenes intézkedés hatályának lejárta ellenére bírósági szakba lépteti-e a kötelezettségszegési eljárást - mondta.

A kutató szerint az EB annál is inkább nehéz helyzetbe került, mert sem Görögországban, sem Olaszországban nincs annyi migráns, aki az áthelyezésről szóló döntésben szereplő feltételeknek megfelelne. Vagyis ha kimondaná az EB, hogy a kvótáról hozott döntést szeptember 26. után is végre kell hajtani, nem Magyarországot és Szlovákiát hozná nehéz helyzetbe hanem a kvótapártiakat - fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy a mostani bírósági döntés csupán arról szólt, hogy jogszerű volt-e a 2015 szeptemberében a kvótákról hozott döntés. Azt egy következő eljárásban lehet kimondani, hogy Magyarországnak be kell-e fogadni a migránsokat. Ez azt jelenti, hogy Magyarország kényelmes helyzetben van és "a bizottság térfelén pattog a labda" - mondta Kovács István.

PestiSracok facebook image

MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.