Pesti Srácok

Cseh hetilap: Hazudik az EB, hogy nem támogatja kerítések építését

Cseh hetilap: Hazudik az EB, hogy nem támogatja kerítések építését

„Hazudik az Európai Bizottság, amikor azt állítja, hogy nem támogatja kerítések építését a tagállamok határain" - állítja a Reflex című cseh társadalompolitikai hetilap internetes oldalán szerdán megjelent írásában Viliam Buchert, a lap kommentátora. Felsorolja többek közt, hogy európai pénzekből épültek kerítések a három balti állam és Oroszország közti határokon, a szlovák-ukrán határon, illetve Görögország és Törökország közti szárazföldi határszakaszokon.

A népszerű cseh hetilap szerint az Európai Bizottság politikája „néha nehezen érthető, és a maga módján olykor veszélyes is lehet". Emlékeztet, 2015-ben az Európába özönlő migránsok ellenőrizhetetlen hullámai kiváltotta káoszt Orbán Viktor kormányának az a döntése szüntette meg, hogy kerítést állít fel a magyar-szerb határon.

- szögezi le a szerző.

PestiSracok facebook image

A 176 kilométer hosszú magyar-szerb határon felépített kerítés Európa ezen részén megoldotta az illegális migráció problémáját. Az európai szerződésekben is világosan szerepel, hogy a tagállamoknak kötelességük védeni az EU külső határait. Ezt korábban gyakran elhanyagolták, s erre a hibára Európa továbbra is ráfizet. A "magyar kerítés" elsősorban Ausztriának és Németországnak segített, de ez utóbbi most a "szolidaritást" kéri számon a magyaroktól.

- írja a Reflex.

Felsorolja a konkrét példákat is, európai pénzekből épültek kerítések a három balti állam és Oroszország közti határokon, a szlovák-ukrán határon, illetve Görögország és Törökország közti szárazföldi határszakaszokon. 1995 és 2005 között kerítések épültek a spanyol-marokkói határon Ceuta és Melilla városok körül is. A költségek 75 százalékát az EU-alapokból állták. Ma az illegális migráció miatt kerítések vannak az EU-n belül is, például Ausztria és Szlovénia vagy Szlovénia és Horvátország közötti határokon is.

- olvasható a cseh újságban.

Viliam Buchert szerint nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság azért bünteti Magyarországot, mert Orbán Viktor nem hallgat a Bizottságra, gyakran bírálja és elutasítja a migránsok kvóták szerinti befogadását.

- vélekedik a szerző. Az Orbán Viktor vezette Fidesz a jövő évi parlamenti választáson "egyértelműen újabb nagy győzelemre" számíthat - tette hozzá Viliam Buchert.

Forrás: MTI; fotó: MTI

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.