Pesti Srácok

Döntött a Kúria: lehet népszavazás a korrupciós cselekmények hosszabb elévülési idejéről

Döntött a Kúria: lehet népszavazás a korrupciós cselekmények hosszabb elévülési idejéről

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi döntését helybenhagyva hitelesítette a korrupciós cselekmények jelenleginél hosszabb, legalább 12 éves elévülési idejéről szóló népszavazási kérdést, továbbá az NVB döntését helybenhagyva elutasított két további kezdeményezést kedden - tudatta a legfelsőbb bírói fórum közleményben a honlapján.

A Vágó Gábor, korábbi LMP-s parlamenti képviselő által magánszemélyként benyújtott kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?"Az NVB hitelesítette május elején a kérdést, indoklása szerint az megfelel a törvényi feltételeknek, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, nem pedig tiltott tárgykörbe. Miután az NVB tagjai 5:5 arányban szavaztak, Patyi András elnök hitelesítést támogató voksa döntött. Az NVB határozata ellen fellebbezést nyújtottak be, így került a Kúria elé az ügy. Sajtóhírek szerint a fellebbező Melles Marcell, az Alapjogokért Központ munkatársa, aki beadványában a többi között amellett érvelt, hogy a kérdés nem egyértelmű.

A Kúriának a felülvizsgálati kérelmet elutasító és az NVB döntését helybenhagyó határozata szerint az NVB jogszerűen döntött a népszavazási kérdés hitelesítéséről, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal ellentétben a kérdés kizárólag egyféleképpen értelmezhető, és arra irányul, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el. A Kúria honlapján a közlemény mellett a határozat teljes szövege is olvasható az alábbi linken: http://www.kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkvii3742420172-szamu-hatarozat.

A Kúria - az NVB korábbi döntéseit helybenhagyva - elutasította ugyanakkor egy másik, a korrupciós ügyekkel kapcsolatos, illetve egy, a CEU-val kapcsolatos népszavazási kérdés hitelesítését. Az egyik elutasított kérdés így szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények vonatkozásában a nyomozást megszüntető döntéssel szemben a feljelentő bírósághoz fellebbezhessen?". A Kúria indoklása szerint a kérdés az alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe tartozik, továbbá az egyértelműség követelményének sem felel meg, mivel megtévesztő és további magyarázatra szorul. A határozat olvasható a Kúria honlapján az alábbi linken: http://www.kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkvii3741120173-szamu-hatarozat.

PestiSracok facebook image

A harmadik, kedden a Kúria által elutasított népszavazási kérdés: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Central European University a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2017. április 4-én hatályos szabályozása szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén?". A Kúria indoklása szerint a kérdés az alaptörvény módosítására, azaz tiltott tárgykörbe tartozik. A döntés a Kúria honlapján a http://www.kuria-birosag.hu/hu/nepszavugy/knkvii3742720173-szamu-hatarozat linken olvasható.

PS/MTI, fotó:ars boni

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.