Pesti Srácok

Elkezdték az aláírásgyűjtést a korrupciós bűncselekmények elévüléséről kezdeményezett népszavazáshoz

Elkezdték az aláírásgyűjtést a korrupciós bűncselekmények elévüléséről kezdeményezett népszavazáshoz

Megkezdődött vasárnap a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtése.

A népszavazást Vágó Gábor korábbi LMP-s parlamenti képviselő kezdeményezte, aki az aláírásgyűjtés megkezdéséről a fővárosi Lehel téri piacon tartott sajtótájékoztatót a gyűjtést segítő szervezetek képviselőivel. A kérdés úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?" A kezdeményezőnek január 13-áig kell összegyűjtenie 120 ezer érvényes aláírást ahhoz, hogy a népszavazást ki kelljen írni.

Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség titkára a sajttájékoztatón azt mondta: Polt Péter legfőbb ügyész "hiába sikálja el a korrupciós ügyeket és néz mellé", maga az elévülési idő növelése lehetőséget ad arra, hogy azok, akik elkövették a korrupciós bűncselekményeket, bűnhődjenek is. Szavai szerint a népszavazással meg lehet mutatni, hogy megtisztulhat a közélet, és az elévülés növelésével biztosan lesz olyan kormány, amely eltökélt abban, hogy felszámolja a korrupciót. Fontosnak nevezte, hogy olyan szervezetek tudtak felsorakozni a kérdés mögött, amelyek a választáson nem működnek együtt. Hozzátette: azok a szervezetek azonban, amelyek nem csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez, "tehetetlenségükkel a korrupt rendszert támogatják".

Vágó Gábor kérdésre válaszolva elmondta: szeretnék még az őszi ülésszakban benyújtani az összegyűjtött aláírásokat, és így akár már az országgyűlési választás előtt is meg lehetne tartani a népszavazást. Az állami cégvezetők bérplafonjával kapcsolatos népszavazás aláírásgyűjtésről azt mondta, több tízezer aláírás gyűlt már össze, és szeretné, ha egyszerre tudnák leadni a két kérdésben gyűjtött aláírásokat, hogy egyszerre lehessen tartani a népszavazásokat is. Megjegyezte: nem minden szervezet gyűjt mindkét népszavazáshoz aláírást. A pártokkal külön szerződést köt a gyűjtésről, ebben pedig kitérnek arra, hogy a hatályos adatvédelmi törvényeket be kell tartani a gyűjtés során - tette hozzá Vágó Gábor.

PestiSracok facebook image

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: a népszavazási kezdeményezés fontos üzenet a választópolgároknak arról, hogy a közéletet meg lehet tisztítani a korrupciótól. "Az Orbán-rendszer Achilles-sarka az, hogy fel tudunk lépni a korrupció ellen és el tudjuk hitetni az emberekkel, hogy a politika róluk szól és nem a magánérdekek kiszolgálásáról" - jegyezte meg.

Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke arról beszélt, hogy aki "feladja" a 2018-as kormányváltást, az a korrupcióellenes küzdelemről is lemond. Véleménye szerint szimbolikus jelentősége is van a népszavazási kezdeményezésnek, mert ha emiatt csökken a korrupció, "már megéri".

Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője arról beszélt: a 2010 előtti kormányoknak is felelősségük van abban, hogy ennyire át van itatva korrupcióval a közélet. Megítélése szerint a népszavazási kezdeményezés nemcsak a lopás megállítására lehetőség, hanem arra, hogy megüzenjék Orbán Viktornak, "elég volt, takarodó".

Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint az Orbán-kormány egyik legsúlyosabb bűne, hogy állami szintre emelte a korrupciót, és az emberek már fel sem kapják a fejüket az újabb és újabb korrupciós ügyekre. Úgy fogalmazott: minden alkalom, amikor az emberek kifejezhetik a véleményüket, "apró tégla" ahhoz, hogy 2018 áprilisában "ez a kormány eltűnjön Magyarországról".

Hajnal Miklós, a Momentum Mozgalom szóvivője jelezte, a mozgalom "teljes erővel beleáll" a gyűjtésbe, több városban, több mint 100 alapszervezet, több mint ezer aktivistája gyűjti az aláírásokat.

A Nemzeti Választási Bizottság április 10-én hitelesítette a kérdést. Az aláírásgyűjtés azt követően kezdődhetett meg vasárnap, hogy a Kúria szeptember 5-én helybenhagyta az NVB hitelesítő határozatát.

MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)