Pesti Srácok

Jó döntés volt a határzár

Jó döntés volt a határzár

A műszaki határzárnak, a jogszabályi intézkedéseknek és a tranzitzónák létrehozásának köszönhetően a két évvel ezelőtti 391 ezerrel szemben tavaly már csak 18 236 illegális határátlépő érkezett Magyarországra, idén pedig eddig 1157 - jelentette ki a Magyar Időknek adott interjúban Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Hozzátette: a migránsok számának ilyen mértékű csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy Macedónia a görög határra, míg Szlovénia a horvát határra épített műszaki határzárat. Bakondi György arról is beszélt, nem igaz, hogy Magyarország nem fogad be valódi menekülteket.

Az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntésével kapcsolatban a főtanácsadó azt mondta: az ítéletet a kormány tudomásul veszi, de a magyar álláspont továbbra is az, hogy nem felel meg az EU szabályainak, hogy kötelező legyen befogadni bárkit is, csak önkéntes kvóták lehetnek. Egy esetleges újabb migrációs hullámra vonatkozóan Bakondi György úgy vélte, instabil a helyzet. Kijelentette, hogy 70-80 ezer migráns a nyugat-balkáni útvonalon rekedt, "ők bármelyik pillanatban megjelenhetnek a határainknál". A Közel-Keleten, Libanonban, Jordániában és zömében Törökországban hárommillió menekült van, akiknek az összetétele ismeretlen, és mivel "nem mondható ideálisnak" az EU és Törökország kapcsolata, a törökök bármelyik pillanatban útnak indíthatják ezeket az embereket. Az Európai Uniót Líbia felől is tovább fenyegeti a tömeges migráció, ott egymillióan várakoznak. Tömegek várhatók Marokkóból, a spanyol enklávékból is - mondta a miniszterelnök főtanácsadója. Kitért arra is:

PestiSracok facebook image

- szögezte le. Bakondi György rámutatott, hogy Európában a nagy befogadóországokban egyértelműen növekedett a bűnelkövetők között a migránsok részaránya. Hírek sora szólt az általuk elkövetett, nők elleni erőszakról, vagyon elleni bűncselekményekről, a közbiztonsági helyzet romlott, és most súlyosabb, mint akár 2015-ben volt - fogalmazott.

Forrás: MTI, fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.